Albert Einstein (majdnem) közérthetően
Albert Einstein (majdnem) közérthetően
| Albert Einstein | |
 | |
| 1921-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | |
| Elhunyt | 1955. április 18. (76 évesen) |
| Sírhely | National Museum of Health and Medicine |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | német |
| Állampolgárság | württembergi (1879–1896) |
| Házastárs | Mileva Marić (1903–1919) |
| Szülei | Pauline Koch |
| Gyermekek | Első házasságból: Hans Albert Einstein (1904–1973) és Eduard Einstein (1910–1965) |
| Lakhely | Németország, Olaszország, Svájc, USA |
| Iskolái |
|
| Iskolái | |
| Középiskola | Luitpold Gymnasium, ma Albert-Einstein Gymnasium, München, Németország; Aarau Kantoniskola, Svájc (érettségi: 1896) |
| Felsőoktatási | Zürichi Műszaki Főiskola (Züricher Polytechnikum), Svájc |
| Alfred Kleiner (egyéb: Heinrich Friedrich Weber) | |
| Pályafutása | |
| Tudományos fokozat |
|
| Aktivitási típus | Elméleti fizikus, egyetemi tanár |
| Jelentős munkái | Speciális relativitáselmélet |
| Szakmai kitüntetések | |
| Fizikai Nobel-díj (1921) | |
| | |
| Hatással voltak rá | |
| Hatással volt | Ernst G. Strauss, Nathan Rosen, Szilárd Leó, Raziuddin Siddiqui, Lánczos Kornél, Balázs Nándor |
| | |
|
| |
| Albert Einstein aláírása | |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Einstein témájú médiaállományokat. | |
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából
Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Ő dolgozta ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez.
1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett eredményeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”.
Zsenialitására jellemző, hogy előre tudott jelezni olyan dolgokat, amelyeket 100 évvel később a gyakorlatban is bizonyítottak. 2016. február 11-én amerikai kutatók bejelentették, hogy gravitációs hullámokkal kapcsolatos elmélete igazolódott, ezzel a felfedezéssel egy új tudományág született, a gravitációshullám-csillagászat.
A hétköznapi emberek bizonyos köreiben ő vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben a Time folyóirat az „évszázad emberének” választotta.
Fiatalsága és iskolái
Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban, amely jelenleg Baden-Württemberg tartományhoz tartozik, és Stuttgarttól nagyjából 100 km-re keletre fekszik. Apja, Hermann Einstein eleinte ágytollkereskedéssel foglalkozott, majd nyitott egy elektrokémiai műhelyt. Anyjával, Pauline Kochhal Stuttgart-Bad Cannstadtban házasodtak össze. A család zsidó volt, de Albert szülei nem követték a vallási hagyományokat; a fiú katolikus általános iskolába járt, ahol egyedüli zsidó volt az osztályban (származása miatt ott semmilyen atrocitás nem érte). A fiú csak meglehetősen későn, négyéves kora után kezdett el beszélni. Hatéves korától szülei hegedűórákra járatták.
Ötéves korában apja megismertette az iránytűvel. Einstein később ezt a tapasztalatát tartotta a legmeglepőbbnek: ekkor értette meg, hogy valami az „üres” térben is hat a tűre. Bár eszközöket barkácsolt szórakozásból, mégis lassú felfogásúnak tartották, talán diszlexia, félénkség, vagy az átlagtól jelentősen eltérő agyfelépítése miatt (lásd halálánál). Később a relativitáselméletet ennek a lassúságnak a javára írja, mivel többet töprengett a tér és idő problémáján, mint a legtöbb gyerek. Egy másik – sokkal későbbi – feltevés szerint Asperger-szindrómában, az autizmus egy enyhébb formájában szenvedett.
Einstein hároméves korában
Szellemi fejlődésére gyermekkorában és korai kamaszkorában két nagybátyja volt hatással, akik tudományos könyveket ajánlottak neki, valamint egy Max Talmey nevű orvostanhallgató. Talmey-t rossz anyagi helyzete miatt a zsidó hitközség úgy támogatta, hogy közel hat éven át (1889 és 1894 között) minden csütörtökön Einsteinéknél ebédelhetett. A 10 éves Einsteinnek ő mutatta meg Eukleidész Elemek, és Immanuel Kant A tiszta ész kritikája című művét. Einstein matematikát 12 éves kora körül kezdett tanulni. Egy időnként felbukkanó történet szerint megbukott matematikából, de ez nem igaz. Matematikát Németországban kezdett tanulni, ahol a legjobb osztályzat az 1-es, Einstein pedig mindig 1-es vagy 2-es osztályzatot kapott. Középiskolai tanulmányait viszont Svájcban fejezte be, ahol a 6-os a legjobb osztályzat. Érettségi bizonyítványa szerint a svájci Aargau kantonban tette le az érettségi vizsgát, matematikából pedig 6-os osztályzatot ért el.
1894-ben, apja elektrokémiai műhelyének csődjét követően szülei Münchenből az olaszországi Paviába költöztek. Az iskolai év befejezése után Albert csatlakozott a családhoz.
A következő évben, középiskolai végzettség nélkül, még 16 éves korában felvételi vizsgára jelentkezett a Zürichi Műszaki Egyetemre, de a vizsgán nem felelt meg. Miután 1896-ban Aarauban befejezte a középiskolát, Einsteint Heinrich Weber fizikaprofesszor ajánlására felvették a zürichi főiskolára. Ugyanebben az évben lemondott württembergi állampolgárságáról. (Ebben az időben Württemberg autonóm királyság volt Németországban.)
1898-ban Einstein beleszeretett Mileva Marić szerb osztálytársnőjébe. 1900-ban megkapta tanári diplomáját az Eidgenössische Technische Hochschulétól, és a svájci kormánytól 1901-ben állampolgárságot. Ezekben az időkben olyan baráti körben mozgott, ahol megvitathatta tudományos problémáit; ehhez a körhöz a matematikus Mileva is hozzátartozott. 1902-ben, viszonyukból fakadóan Mileva terhes lett. Anyagi nehézségeik miatt a lány hazautazott szüleihez Újvidékre, ott szülte meg gyermeküket, Liserlt, akinek további sorsa ismeretlen. Egy be nem bizonyított hír szerint újszülöttkorában meghalt. Egyes tudománytörténészek szerint pedig nevelőszülőkhöz adták.
Munka és doktorátus
Diplomája kézhezvétele után Einstein nem talált tanári állást. Végül Grossmann Gyula (akinek a fiával, Grossmann Marcell-lel csoporttársak voltak az egyetemen) segítette munkához a Svájci Szabadalmi Hivatalban mint szabadalomvizsgálót, 1902-ben. Einstein itt azokat a szabadalmakat bírálta, melyek megértéséhez fizikai ismeretekre volt szükség. Megtanulta, hogyan vegye észre az alkalmazás lényegét a gyakran szegényes leírás ellenére, és igazgatója jóvoltából hozzászokott ahhoz is, hogyan fejezze ki magát a lehető legpontosabban. Alkalomadtán kiigazította a tervezési hibákat, figyelembe véve a munkák praktikus kivitelezését.
Einstein és Mileva 1903. január 6-án házasodtak össze. Einstein feleségére úgy hivatkozott mint olyan „teremtményre, aki olyan erős és olyan független mint én”. Abram Joffe szovjet fizikus, aki ismerte a házaspárt, Milevát Einstein asszisztensének vélte, de ez valószínűleg pusztán félreértés volt. Ronald W. Clark, Einstein egyik életrajzírója azt állította, hogy leginkább magányra volt szüksége, hogy tökéletesíthesse munkáját. Vitatott, hogy Milevának volt-e szerepe Einstein felfedezéseiben (lásd itt: Mileva szerepe).
1904. május 14-én Bernben megszületett Einsteinék első (törvényes) fia, Hans Albert Einstein, majd Einstein édesapja halála után, 1910-ben, Münchenben a második fiú, Eduard, aki skizofréniára hajlamos volt, és elmegyógyintézetben halt meg. Hans, aki hidraulikamérnök lett a Kaliforniai Egyetemen Berkeley-ben, nem sokat találkozott apjával.
A házaspár válását megelőzően – amit 1919. február 14-én mondtak ki – már öt éven keresztül különélt. Einstein ígéretéhez híven átadta Milevának a Nobel-díj összegét, hogy abból nevelje fel a fiúkat. Miután Mileva hazautazott szüleihez, a gyermekeket a szerb ortodox egyház rítusa szerint megkeresztelték. Még az év június 2-án, Einstein feleségül vette Elsa Löwenthalt(wd), hűséges ápolóját részleges idegösszeomlása és gyomorbántalmai idején. Elsa Albert első unokatestvére volt anyai, és másod-unokatestvére apai ágon. Az asszony első házasságából született két lányát együtt nevelték. Házasságukból közös gyermek nem született.
1904-ben Einstein állását véglegesítették a szabadalmi hivatalban. A következő évben megkapta doktori címét „A molekuladimenziók újfajta meghatározásáról” című szakdolgozatára.
1905-ben megírt négy cikket, amelyekkel megalapozta a modern fizikát. Nem volt bennük szakirodalom-jegyzék, ami olyan munkatársakra utalt volna, akikkel az ilyen és hasonló témákat a tudósok általában megvitatták egymás között. A legtöbb fizikus egyetért abban, hogy a négy közül három (a Brown-mozgásról, a fényelektromos jelenségről és a speciális relativitáselméletről szóló) olyan, amelyekért egyenként is megérdemelte volna a Nobel-díjat. Azt végül a fényelektromos jelenségért kapta, ami nemcsak azért szokatlan, mert Einstein a relativitáselmélettel kapcsolatban sokkal ismertebb, hanem azért is, mert a fotoelektromos jelenség kvantumjelenség, és Einstein nem tudta elfogadni azt a kvantumelméletet, amely szerint a kezdeti állapotból nem jósolható meg a rendszer pontos fejlődése, csak valószínűségeket lehet mondani az egyes események bekövetkezésére.
Ami említésre méltóvá teszi ezeket a cikkeket az az, hogy mindegyik esetben merészen vesz egy ötletet az elméleti fizikából, levonja logikai következtetéseit, és sikerül olyan kísérleti eredményekre fényt vetnie, melyek évtizedek óta zavarba ejtették a fizikusokat.
Ezeket a cikkeket az Annalen der Physik kiadvány számára küldte el. Gyakran hivatkoznak erre az esztendőre úgy mint „Annus Mirabilis”-ra (latinul: A csodák éve). Ezek miatt ünnepelték a századik évfordulón, 2005-ben a fizika világévét.
Brown-mozgás
Az 1905-ben írt első cikkének címe „Az álló folyadékbeli kis részecskék mozgásáról, melyet a hő molekulamozgásának elmélete megkövetel”. Ebben írta le a Brown-mozgással kapcsolatos tanulmányait. Felhasználva az akkor vitatott kinetikus folyadékelméletet megállapította, hogy ez a jelenség – amelyet a megfigyelése után évtizedekkel is kielégítő magyarázatra vár –, kísérleti bizonyítékot szolgáltat az atomok létezésére. Ez hitelt adott a statisztikus mechanikának is, melynek jogossága akkoriban vitatott volt.
A cikket megelőzően az atomok hasznos segédfogalomnak tűntek; a fizikusok és kémikusok egyaránt erősen kételkedtek az atomok valóságos létezésében. Az atomi viselkedés Einstein-féle statisztikai tárgyalásmódja utat mutatott a kísérletező tudósoknak, hogyan lehet megfigyelni atomokat közönséges mikroszkópon keresztül.
Wilhelm Ostwald, aki korábban az atomellenes iskola egyik vezetője volt később elmondta Arnold Sommerfeld német fizikusnak, hogy Einstein a Brown-mozgásra kidolgozott magyarázata vezette őt az atomok létezésének elfogadásához.
Fényelektromos jelenség
A második tanulmányában („Egy, a fény keletkezésével és átalakulásával kapcsolatos heurisztikus nézőpontról”), vetette fel „fénykvantum” ötletét (amit most fotonnak hívnak), és mutatta meg, hogyan lehet használni ezt az elméletet a fényelektromos jelenség (vagy fotoeffektus) magyarázatára. A fénykvantum ötletét Max Planck német fizikus munkája adta, amelyben levezette a feketetest-sugárzás törvényét azzal a feltételezéssel, hogy a fényenergia csak diszkrét mennyiségekben, ún. „kvantumokban” tud elnyelődni és kibocsátódni. Einstein megmutatta, ha feltételezi, hogy a fény valóban csak diszkrét csomagokban terjed, akkor meg tudja magyarázni a fényelektromos jelenség furcsa tulajdonságait.
A fénykvantum ötlete ellentmond James Clerk Maxwell skót fizikus és matematikus által kidolgozott hullámelmélet egyenleteinek, mely szerint a fény elektromágneses sugárzás, és annak a feltevésnek, hogy a fizikai rendszerek energiája végtelen kicsi részekre osztható. Bár a kísérletek kimutatták, még ezután sem fogadták el általánosan, hogy Einstein egyenletei a fényelektromos jelenségre pontosak. 1921-ben, amikor megkapta a Nobel-díjat, az indoklásban a fényelektromos jelenséggel kapcsolatos munkáját név szerint is megemlítették. A legtöbb fizikus a későbbiekben elfogadta, hogy az egyenlet (hf = Ekilépési + Emozgási) helyes, és a fénykvantumok léteznek.
A fénykvantumok elmélete komoly jel volt, hogy létezik egyfajta hullám-részecske kettősség: a fizikai rendszerek hullámszerű és részecskeszerű tulajdonságot is képesek mutatni. Ez az elképzelés szolgált alapvető útmutatóként a kvantummechanika kidolgozói számára. A fényelektromos jelenségről teljes képet csak a kvantummechanika kidolgozása után kaptunk.
Speciális relativitáselmélet
Einstein 1920-ban
Einstein harmadik dolgozata „A mozgó testek elektrodinamikájáról” (eredeti nyelven, németül: "Zur Elektrodynamik bewegter Körper") címet viselte. Ez a munka vezeti be a speciális relativitáselméletet: az idő, a távolság, tömeg és energia olyan elméletét, mely összhangban van az elektromágnesességgel, de még nincs benne a gravitáció. A speciális relativitás szolgált a Michelson-Morley kísérlet óta fennálló rejtély megoldására. A kísérlet kimutatta, hogy a fénysebesség állandó, és nem függ a megfigyelő mozgásától. Ez a newtoni klasszikus mechanika szerint lehetetlen volt.
George Fitzgeraldnak már 1894-ben az volt a feltevése, hogy a Michelson-Morley eredmény megmagyarázható, ha a testek mozgásirányban megrövidülnek. Mégis a dolgozat alapvető egyenleteinek magvát, a Lorentz-transzformációt a holland fizikus, Hendrik Lorentz vezette be 1903-ban, matematikai formát adva Fitzgerald elképzelésének.
Einstein magyarázata két axiómára épült: Galilei régi ötletére, hogy a természet törvényeinek minden egymáshoz képest egyenletesen mozgó megfigyelő számára azonosnak kell lenniük, és arra a szabályra, hogy a vákuumbeli fénysebesség minden, egymáshoz képest inerciarendszerben lévő megfigyelő számára azonos. Az elméletnek számos szokatlan következménye van, mert az idő és tér abszolút voltát elveti. Az elméletet később nevezték el speciális relativitáselméletnek, hogy megkülönböztessék az általános relativitáselmélettől, mely minden megfigyelőt egyenértékűnek tekint, nem csak az egyenletesen mozgókat.
Az elmélet bővelkedik paradoxonokban, és közlésekor úgy tűnt, nem sok értelme van. Ezt felhasználták arra, hogy Einsteint kigúnyolják, de sikerült kidolgoznia a felmerülő ellentmondásokat, és megoldania a problémákat
.
Tömeg-energia egyenértékűség
A negyedik dolgozat „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?”, mely 1905 végén került publikálásra, a relativitás axiómájának újabb következményét mutatta meg, a híres egyenletet, mely szerint a test energiája (E) megegyezik a tömegének (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával:
Einstein ennek az egyenlőségnek komoly jelentőséget tulajdonított, mert megmutatta, hogy a tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is van energiájuk, ún. „nyugalmi energia”, ez különbözik a mozgási és a helyzeti energiától. Ennek ellenére a legtöbb tudós ezt csak különlegességnek tekintette az 1930-as évekig.
A tömeg-energia ekvivalenciával magyarázható, hogyan képesek a nukleáris fegyverek hatalmas energiát termelni. Ha megmérjük az atommag tömegét, azt tapasztaljuk, hogy az kisebb, mint az őt alkotó részecskék tömegeinek összege. Ebből a hiányzó tömegből kiszámolható, mekkora energia van az „atommagba zárva”. Ez lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk, mely atommag-átalakulások járnak energiafelszabadulással, és mekkorával. Egyszerű számítással meghatározható a maghasadáskor felszabaduló energia, ha tudjuk az urán atommagjának és a keletkező atommagoknak a tömegét.
Középső évek
1906-ban Einstein másodosztályú technikai vizsgálóvá lépett elő, majd 1909-ben a Zürichi Egyetem docensnek hívta meg.[15] 1911-ben a Prágai Károly Egyetem rendes professzora lett egy évre. Ebben az időben együtt dolgozott a matematikus Grossmann Marcell-lal, aki megismertette az általános relativitáselmélethez szükséges Riemann-geometriával. 1912-ben kezdett el Einstein az időre mint negyedik dimenzióra hivatkozni.
1914-ben, éppen az első világháború kitörése előtt lett Einstein Berlinben a helyi egyetem professzora és a Porosz Tudományos Akadémia tagja. Háborúellenessége és zsidó származása annyira zavarta a német nacionalistákat, hogy a már ekkor világhírű tudós elméleteit megpróbálták hiteltelenné tenni egy ellene szervezett kampányon keresztül.
1914-től 1933-ig a Vilmos Császár Fizikai Intézet igazgatójaként dolgozott. Ez alatt az idő alatt tette legtöbb úttörő felfedezését, és kapta meg a Nobel-díjat is.
1922-ben Einstein és felesége Elsa Japánba ment a Kitano Maru gőzhajóval. Jártak Szingapúrban, Hongkongban és Sanghajban is.
Általános relativitás
Eddington 1919. novemberi napfogyatkozásról felvett fényképe
1915 novemberében előadássorozatot tartott a Porosz Tudományos Akadémián (Preußische Akademie der Wissenschaften), amiben leírta az általános relativitáselméletet. Az utolsó előadás tetőpontja az volt, hogy bevezette a newtoni gravitációelméletet felváltó egyenletét. Az elmélet szempontjából minden megfigyelő egyenértékű, nem csak azok, akik állandó sebességgel mozognak. Az általános relativitáselméletben a gravitáció nem erő (ahogy a newtoni elméletben), hanem a téridő görbületének következménye. Ez az elmélet szolgált a kozmológia megalapozására és a világegyetem sok tulajdonságának megértésére, melyet jóval Einstein halála után fedeztek fel. Az elmélet nem kísérletezés és megfigyelés során született, hanem matematikai következtetéssel és elméleti következtetésekkel. Einstein egyenletei jóslatokat tettek lehetővé; amikor ezeket méréssel ellenőrizte Arthur Eddington, pontosnak bizonyultak. Azt mérték, hogy napfogyatkozás alkalmával a Naphoz közeli csillag fényét mennyire hajlítja el a Nap gravitációja: 1919. november 7-én a The Times, neves angol napilap ezt írta első oldalán nagybetűkkel: „Revolution in Science – New Theory of the Universe – Newtonian Ideas Overthrown.” (Forradalom a tudományban – Új Világegyetem-elmélet – Newton elmélete megdöntve) Tudományos körökben az elméletnek ellentmondó jelenséget a mai napig nem találtak.
Ennek ellenére nem mindenki hitt az elméletben. Voltak, akik az Einstein-féle kísérletértelmezéssel nem értettek egyet, mások egyszerűen elképzelhetetlennek tartották az életet egy abszolút vonatkoztatási rendszer nélkül. Einstein szerint sokan egyszerűen nem értették meg az azt leíró matematikát.
Az 1920-as években Einstein volt a vezető alakja a Berlini Egyetemen hetente rendezett fizika kollokviumnak. 1921. március 30-án New Yorkba ment, hogy előadást tartson az új relativitáselméletéről. Ugyanebben az évben Nobel-díjjal jutalmazták a fényelektromos jelenséggel kapcsolatos munkájáért. 1921-ben a relativitáselmélet túlzottan vitatott volt ahhoz, hogy Nobel-díjat érdemeljen, emiatt döntött úgy a Nobel-bizottság, hogy egy korábbi munkájáért adják oda.
Koppenhágai értelmezés
Einstein kapcsolata a kvantummechanikával elég érdekes volt. Ő volt az első, még Max Planck, a kvantum felfedezője előtt, aki azt mondta, hogy a kvantumelmélet forradalmi elmélet. Az ötlete, hogy a fény kvantumokból áll, említésre méltó változás a fizika klasszikus értelmezéséhez képest. 1909-ben bemutatta első dolgozatát egy fizikuscsoportnak, és kijelentette, hogy meg kell találniuk a módját, hogy a hullámot és a részecskét egyként tudják felfogni.
Az eredeti kvantummechanikát az 1920-as évek közepén felváltó új kvantummechanika Einsteinnek csalódást okozott, mivel azt valószínűségi, és nem szemléltethető alapokra helyezte. Einstein ugyan egyetértett azzal, hogy akkoriban ez volt a legelfogadhatóbb elmélet, de egy még „teljesebb” magyarázatot várt: még determinisztikusabbat.
1926-ban levelet írt Max Bornnak, ebből való Einstein híres megjegyzése: „A kvantummechanika bizonyára hatásos. Mégis egy belső hang azt súgja nekem, hogy ez még nem az igazi. Sok mindent mond az elmélet, de nem igazán visz közelebb az Öreg (Isten) titkához. Én legalábbis meg vagyok győződve, hogy Ő nem dobókockázik.”
Niels Bohr, aki gyakran vitatkozott Einsteinnel a kvantummechanikáról, ezt felelte: „Ne mondd meg Istennek, hogy mit kell csinálnia!”
Nem önmagában a valószínűségi elméletet utasította el – Einstein valószínűségi elemzéseket végzett a Brown-mozgásról és a fotoeffektusról szóló művében, a „csodálatos 1905-ös év” előtti művében is – mégis úgy gondolta, hogy a fizikai jelenségek alapjában véve determinisztikusak.
Bose–Einstein-eloszlás
1924-ben Einstein egy rövid dolgozatot kapott Satyendra Nath Bose fiatal indiai fizikustól, amiben a fényt fotonokból álló gázként írja le, és megkérte Einsteint, hogy segítsen a publikálásában. Einstein megállapította, hogy hasonló energiaeloszlás lehet érvényes az atomokra is, és egy cikket közölt német nyelven, ebben leírta Bose modelljét, és elmagyarázta a modell következményeit. A Bose–Einstein-eloszlás, mint azóta kiderült, a bozonok (például a fotonok) eloszlását írja le.
Einstein a kvantum-Boltzmann-eloszlás kifejlesztésében segédkezett Erwin Schrödingernek. Ez egy kevert, klasszikus és kvantumos gázmodell. Időközben rájött, hogy ez kevésbé jelentős a Bose–Einstein-modellnél, és elutasította, hogy a neve szerepeljen a dolgozaton.
Késői évek
Einstein és korábbi tanítványa, Szilárd Leó együtt fejlesztettek ki egy hűtőgépet, 1926-ban.[16] 1930. november 11-én az 1781541-es számú amerikai szabadalmat kapták meg. A szabadalom szerint „A találmány olyan hűtőgépre vonatkozik, melynél folyékony fémet az elektromos áramtól átjárt cseppfolyós fémre ható mágneses mező mozgat.” (Ma ezen az elven hűtik az atomerőművek tenyésztőreaktorait, mivel nincsenek benne könnyen meghibásodó alkatrészek: forgórészek és dugattyúk.)
1940-ben Albert Einstein megkapja amerikai állampolgárságát.
A hivatalos dokumentumot Phillip Forman bírótól veszi át
1933-ban, amikor Adolf Hitler kancellár lett, kormányzásának egyik első döntése értelmében eltávolították a zsidókat és a politikailag gyanús állami alkalmazottakat (egyetemi tanárokat is beleértve) az állásukból, hacsak előtte nem bizonyították lojalitásukat Németország iránt azzal, hogy az első világháborúban mellette szolgáltak.
1932 decemberében Einstein úgy döntött, hogy az USA-ba költözik; ezt megelőzően már több éven keresztül telelt a kaliforniai Institute of Technologyn Pasadenában, azonkívül előadó volt az Abraham Flexner újonnan alapított Institute for Advanced Studyján is Princetonban, New Jerseyben. Az országban állandó tartózkodási engedélyt kapott. Az Einstein család Princetonban vett magának házat (itt halt meg Elsa, 1936-ban); a tudós nélkülözhetetlen előadó maradt az Institute for Advanced Studyn, egészen 1955-ös haláláig. Miután 1940-ben amerikai állampolgár lett, megtartotta svájci állampolgárságát is.
Az 1930-as évektől a második világháborúig Einstein eskü alatt tett nyilatkozattal segítette amerikai vízumhoz jutni a zsidóüldözés elől menekülő európaiakat. Ezenkívül cionista szervezeteknek gyűjtött pénzt, és részben ő alapította az 1933-ban létrejött Nemzetközi Mentő Egyletet.
Eközben Németországban a nemzetiszocialisták gyűlöletüknek hangot adva Einsteint azzal vádolták, hogy „zsidó fizikát” művel, a „német (árja) fizikával” szemben. A nácizmussal rokonszenvező fizikusok (többek között a Nobel-díjas Johannes Stark és Lénárd Fülöp) hiteltelenné próbálták tenni az elméleteit, és politikai feketelistára helyezni azokat a német fizikusokat, akik hittek bennük, így Werner Heisenberget is. Fő érvük az volt, hogy túl sok érthetetlen matematikai alapra helyezik fizikai elméleteiket.
Einstein életének utolsó negyven évét azzal töltötte, hogy a gravitációt és az elektromágnesességet egyesítse, új értelmet adva a kvantummechanikának. Ez máig napirenden van a fizikában (kvantumgravitáció, húrelmélet).
Institute for Advanced Study
Az Institute for Advanced Studyban végzett munkájának középpontjában a fizikai törvények egyesítése állt, melyet Einstein „egyesített térelmélet”-nek nevezett. Megkísérelt egy modellt találni, amely bizonyos körülmények mellett az összes alapvető kölcsönhatást egyetlen kölcsönhatás (erő) különböző megjelenési formáiként adja. A kísérlete balsorsra volt ítélve, hiszen az erős kölcsönhatás és a gyenge kölcsönhatás különbözőségét csak az 1970-es években értették meg, 15 évvel Einstein halála után. Einstein erőegyesítési célja tovább él, egyik említésre méltó kísérlet erre a húrelmélet.
Általános elmélet
Einstein belekezdett az általános gravitációelmélet, és a gravitáció és az elektromágneses erő általános törvényének munkájába: megkísérelte az alapvető kölcsönhatások egyesítését és egyszerűsítését. Elméletét 1950-ben írta le a Scientific American című folyóiratban. Az általános gravitációelmélet kutatásában egyre elszigeteltebb lett (erőfeszítései miatt őrült tudósnak is bélyegezték). Rengeteg kísérlete ellenére próbálkozása, hogy egyesítse az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát, végül is sikertelennek bizonyult.
Utolsó évei
1948-ban Einstein tagja volt annak a bizottságnak, amely megalapította a Brandeis Universityt.
1952-ben, amikor Háim Weizmann izraeli elnök elhunyt, az izraeli kormány felkérte Einsteint, legyen ő a második elnökük. Ő ezt elutasította: „Mélyen meghatott az izraeli állam felkérése, azonban szomorú vagyok és szégyellem magam, de nem tudom ezt elfogadni.”
Ő volt az egyedüli amerikai állampolgár, akinek valaha is pozíciót ajánlottak egy idegen állam vezetésében.
1953-ban még kiadta a módosított egyesített térelméletét. Álmában halt meg egy princetoni kórházban 1955. április 18-án, megoldatlanul hagyva az általános gravitációelméletet. Csak egy ápolónő volt jelen a halálos ágyánál, aki elmondta, hogy a beteg német szavakat mormolt, amelyeket ő nem értett. Még aznap elhamvasztották, mindenféle ceremónia nélkül a New Jersey-beli Trentonban, ahogy ő kívánta. Hamvait ismeretlen helyen szórták szét.
Agyát dr. Thomas Stoltz Harvey, a halottszemlét végző patológus a család engedélye nélkül eltávolította a holttestből, megvizsgálta, de nem talált semmi érdemlegeset. 1999-ben a McMaster University részletesebb vizsgálata kimutatta, hogy a fali burkolati területe hiányzik, és ennek ellensúlyozására belső fali lebenye 15%-kal szélesebb a szokásosnál
. Ez a régió felelős a matematikai gondolkodásért és a térlátásért.
Világnézeti látásmódja
Filozófiai nézetek
Filozófiai nézeteit tekintve, ifjúkorában a neopozitivizmus és ezen belül is elsősorban Ernst Mach hatása alá került: 18 éves kora körül (1897 táján) ismerkedett meg az említett szerző két könyvével, a Mechanikával és a Hőtannal, főleg az előbbit tartotta nagyra. Nézeteinek maga adott hangot egy 1913-ban Machhoz írt levelében (ezen kívül pedig számos későbbi művében és megnyilatkozásában), amelyben zseniálisnak nevezte annak elgondolásait és alaptalannak a Mach–Planck-vita során Planck által megfogalmazott kritikákat – a vita arról szólt, hogy az akkori fizika által leírt világkép „valóságos”, az emberi tudattól független-e, ahogy a realista Planck gondolta, tehát hogy létrehozása során a tudat alkalmazkodik a valósághoz; vagy pedig épp fordítva: a tudat csak egy képet hoz-e létre, amely csak célszerű gondolati konstrukció, az érzetek észszerűsített rendszerezése-e, ahogy a szenzualista talajon álló pozitivista Mach hirdette. Planck szerint Mach azért szerezhetett nézeteinek bizonyos népszerűséget, mert a hitelét vesztett newtoni mechanisztikus világkép ellen harcolt, azonban nézetei emellett a fizikai világkép valóban értékes részeit is lerombolják.
Einstein azonban nem sokáig maradt Mach feltétlen híve, és már korai írásaiban is találhatóak olyan gondolatok, melyek pozitivista alapon nem értelmezhetőek hitelesen. Egyik barátjának, M. A. Bessónak – valószínűleg ő volt, aki megismertette Mach nézeteivel – 1918-ban írt levelében Einstein Newton első törvényét, a fénysebesség állandóságának elvét, és a tehetetlen és súlyos tömeg egyenlőségét kétségtelen tényeknek nevezi, 1919-ben pedig Paul Ehrenfestnek írva a valamennyi inerciarendszer ekvivalenciáját kimondó tételt „empirikusnak” nevezte.
A jelek arra utalnak, hogy lassú eltávolodása a pozitivizmustól már 1907-ben elkezdődött, amikor is nem hajlandó elvetni a relativitáselméletet Walter Kaufmann egy olyan kísérlete miatt, melynek eredményei jobban összhangba hozhatóak voltak Bucherer és Abraham elektronelméletével, mint a sajátjával. Az eredményeket elfogadta, de a relativitáselmélethez mégis ragaszkodott, mondván, hogy az átfogóbb jellegű (márpedig a megfigyeléseket elsődlegesnek tartó pozitivista ilyet nem tehetne).
A pozitivizmustól való eltávolodásnak a témával foglalkozó szerzők számos okát is feltételezik. Számos filozófiai részletkérdésben, így pl. az atomok létezése (amiket Mach puszta absztrakcióknak tartott), vagy a machi „célszerűség”, „gondolati gazdaságosság” kérdésében, mellyel a tudományos elméleteket kritikusai szerint puszta pszichológiai konstrukciókká fokozta le, nem tudtak egyetérteni. Bár Mach módosította (vagy legalábbis jobban kifejtette) ez irányú elképzeléseit, és biztosította Einsteint, hogy nem gondolja lélektani jellegűnek az utóbbi fogalmat, ez sem Planckot, sem Einsteint nem elégítette ki. Einstein bizonyos tekintetben realistább, objektivistább volt Machnál abban a kérdésben, hogy a fizikai elméletek objektíve létező dolgokat (és nem pusztán érzeteket) is leírhatnak, más tekintetben viszont kevésbé, ugyanis a relativitáselméletén dolgozva rájött, hogy egész egyszerűen nem lehet minden benne szereplő matematikai mennyiségnek érzetszerű, szemléletes jelentést tulajdonítani. „Csakhamar láttam” – írta „Hogyan látom a világot?” c. könyvében – „hogy a nemlineáris transzformációk bevonása az elméletbe, amint ezt az ekvivalenciaelv megkövetelte, végzetes a koordináták fizikai interpretálására… azaz, hogy többé nem követelhetjük meg, hogy a koordinátakülönbségek ideális méterrudakkal, illetve órákkal végzett mérések közvetlen eredményeit jelentsék. Csak 1912 körül találtam meg a dilemmából kivezető utat: nem a koordinátakülönbségeknek van fizikai jelentése, hanem a hozzájuk tartozó Riemann-metrikának.” Fizikai szempontból pl. a fénysebesség állandóságának kérdésében sem tudták álláspontjaikat összeegyeztetni, Mach fenomenalisztikus ismeretelmélete ugyanis az előbbi szükségszerű elvetését jelentette volna. A speciális relativitáselmélet kidolgozásakor még erősen Mach hatása alatt állt, és az elméletet egyszerűen a fizikai elméletek formális egyszerűsítésének fogta fel. Az általános relativitáselmélet és a benne foglalt átfogó gravitáció-kép megalkotásának azonban csak annak a pozitivista elvnek a feladásával sikerült, miszerint egy elméletet csak közvetlenül megfigyelhető elemekből lehet felépíteni. Így szükségszerűleg adta fel pozitivista elképzeléseit, és közeledni kezdett a realizmushoz.
Vallásosokhoz való viszonya
Érdekes módon Einsteint istenhívőnek és ateistának is egyformán állítják egyesek, a tőle való kiemelt idézések sorait felhozva példának.
Szabadgondolkodónak is, Spinoza Istenében hívő panteistának is tekintették már.
Sok zavart okozhat a megítélésben, hogy Einstein igen gyakran példálózott Istennel, amit sokan az istenhit bizonyítékának vélnek, míg mások szerint Einsteinnek Isten csak példálózni volt jó.
Világnézete minden bizonnyal változott az idők során.
Talán az egyik ilyen váltópont 12 éves korában történhetett:
Részlet Albert Einstein 1946-ban írott önéletrajzából:
„A hajszából az első kivezető utat a vallás mutatta, melyet a hagyományos nevelő-oktató gépezet minden gyermekbe beleplántált. Így lettem én is – noha vallástalan (zsidó) szülők gyermeke voltam – mélyen vallásos, ez azonban 12 éves koromban hirtelen véget ért. A népszerű tudományos művek olvasása során hamarosan meggyőződtem arról, hogy a bibliai történetek jó része nem lehet igaz. Ennek következményeként szinte fanatikus szabadgondolkodóvá váltam, amihez az az érzés társult, hogy az állam szántszándékkal hazudik az ifjúságnak. Ennek az élménynek az lett a következménye, hogy bizalmatlan lettem minden tekintéllyel szemben, szkeptikussá lettem a mindenkori társadalmi környezetben élő meggyőződésekkel szemben”
Egy másik idézet: „Én egy mélységesen vallásos hitetlen vagyok; ez egy új vallásféle.” Levél Hans Muehsamhoz (1954. március 30.); Einstein Archívum 38–434
„Az a szó, hogy «isten», számomra semmi más, mint az emberi gyengeség kifejezése és terméke; a Biblia tiszteletreméltó, ám primitív és meglehetősen gyermeteg legendák gyűjteménye.”- Einstein saját kezűleg, német nyelven írt levele 1954-ben Erich Gutkind filozófusnak.
Einstein születésekor köztudottan német állampolgár és zsidó származású ember volt, nagyra becsülte Assisi Szent Ferenc életfilozófiáját, valamint rendszeresen olvasta a hindu és a buddhista forrásmunkákat is.
Politikai látásmódja
Albert Einstein demokratikus szocialista nézeteket vallott.
Az első világháború kezdetekor intenzíven foglalkoztatta a politika. Belépett az Új Anyaország Szövetségbe (Bund Neues Vaterland), amelynek a célja a jövőbeli háborúk megakadályozása volt.
1918-ban Einstein aláírta a Német Demokratikus Párt (DDP) megalapításához szükséges felhívást. 1932-ben csatlakozott a Sürgős Felhívás nevű szervezethez Heinrich Mann-nal és Ernst Tollerrel együtt. A szervezet célja az volt, hogy fellépjenek a nácizmus ellen.
Pacifizmus
Einstein már az első világháború alatt is kitűnt háborúellenes magatartásával. 1922-ben tagja lett a Szellemi Együttműködés Bizottságának, amely a jövőbeli háborúk megakadályozására jött létre. Ekkortájt Einstein Sigmund Freuddal sokat levelezett „Miért a háború?” címmel.
Cionizmus
Einstein 1911-ben a prágai Károly Egyetemen magát vallástalannak vallotta. Csak az osztrák-magyar iratokon szerepelt a vallásánál, hogy zsidó.
1918-ban egy dokumentumot írt alá, amelyben vállalta, hogy Németországban Zsidó Kongresszust fognak tartani, amin ő is részt vesz. A kongresszus nem valósult meg, mivel a nácizmus előretört Németországban.
Atombomba
Einstein 1939. augusztus 2-án Szilárd Leó ösztönzésére levelet küldött az Egyesült Államok elnökének (amit lényegében Szilárd fogalmazott) azzal a figyelmeztetéssel, hogy nemcsak Fermi és Szilárd amerikai kutatók, hanem a francia Joliot is az atomenergia gyakorlati demonstrációjának küszöbén áll és az atomenergia gyakorlati célokra való használhatóságának bizonyítása minden valószínűség szerint egy óriási erejű bomba előállításához fog vezetni. Arra intette az elnököt, hogy az amerikai kutatás jelentős anyagi támogatása, valamint lényeges mennyiségű uránérc biztosítása kísérleti célokra az Egyesült Államok számára létfontosságú, mert a németek hasonló kísérleteket folytatnak és a meghódított Csehszlovákiából már az uránérckivitelt betiltották, tehát annak használatát tervbe vették. (A levél szövege itt olvasható magyarul.) Ennek a levélnek volt köszönhető mind az anyagi alap, mind az uránérc biztosítása a chicagói egyetem atommáglyájának létrehozásához és a Manhattan project (Manhattan terv) megteremtéséhez, ami biztosította az atombomba elsőségét az Egyesült Államok számára.
Az atombomba tervezése, kivitelezése és kipróbálása idején mind Einstein, mind pedig a magyar majd német egyetemeken képzett, de Amerikába menekült fizikusok létfontosságúnak látták az atombomba kifejlesztését, később azonban, annak hatásáról értesülve a bomba betiltásának, illetve nemzetközi felügyeletének szóvivőivé váltak.
A tudós 1947-ben részt vett a Német probléma országos konferenciáján olyan prominens személyekkel, mint Eleanor Roosevelt és Henry Morgenthau. A konferencián arra a döntésre jutottak, hogy „minden terv Németország gazdasági és politikai hatalmának feltámasztására komoly veszélyt jelentett a világra nézve”.
Einstein kései éveiben
Az ulmi Einsteinstraße
1920-ban Ulm város főpolgármestere előbb óvatosan a tübingeni egyetemnél érdeklődött, hogy vajon Einstein tudományos munkássága valóban olyan jelentőségű-e, mint amilyet az újságok neki tulajdonítanak. Csak miután az egyetem válasza Einsteint a második Newtonnak titulálta, vette fel Ulm a kapcsolatot híres szülöttével, és később, 1922-ben, amikor Einstein megkapta a fizikai Nobel-díjat, utcát is elnevezett róla.
Amikor a főpolgármester 1929-ben az 50. születésnaphoz gratuláló levelében az utcanévről is beszámolt neki, Einstein így válaszolt: „A rólam elnevezett utcáról hallottam már. Vigasztalt a gondolat, hogy én nem vagyok felelőssé tehető azért, ami az utcában történik.”
Alig négy évvel később azonban, 1933-ban az Einsteinstraße új nevet kapott a nem-zsidó német filozófus Fichte után. Az utcát 1945-ben újra visszakeresztelték Einsteinstraße névre.
Amikor egy évvel később felhívták a névváltoztatásokra Einstein figyelmét, ezt mondta: „Az utcanevek fura történetéről annak idején tudomást szereztem, és nem kevéssé mulattam rajta. Azt már nem tudom, hogy változott-e a helyzet azóta, és még kevésbé, hogy mikor kerül sor a következő átnevezésre, de a kíváncsiságomat fékezni tudom. (...) Szerintem egy semleges név, mondjuk a »Szélkakas utca« a németek politikai lényéhez jobban illene, és feleslegessé tenné a későbbi átkeresztelgetést.”
Einstein emlékezete
- 1999-ben a Time magazin „Az évszázad emberének” választotta
- Egy kisbolygó neve (2001 Einstein)
- A Yechiva University kart nevezett el róla: Albert Einstein Orvostudományi Kar
- Albert Einstein Orvosi Centrum
- Az Ifjú Einstein címmel egy 1988-as ausztrál vígjáték foglalkozik nagy jelentőségű találmányokkal
- A kémiai 99-es elemet einsteiniumnak hívják
- Tiszteletére nevezték el a fotokémiában az einstein egységet
- Nevét viseli a München és Prága között közlekedő EuroCity járat
Híres mondásai a forrás megjelölésével
Isten nem kockázik!
Isten titokzatos ugyan, de semmiképpen nem rosszindulatú!
Különcsége
Többek, például Teller Ede elmondása szerint sosem viselt zoknit, továbbá Faludy György figyelmét is ő hívta fel 1947-ben a ruhadarab viselésének kockázataira.
Magyar vonatkozások
- Lánczos Kornél közvetlen munkatársa volt Einsteinnek. (Lánczos Matter Waves and Electricity című dolgozatára Einstein egy Lánczosnak írt levelében úgy reflektál, hogy „Ön az egyetlen, általam ismert ember, akinek ugyanaz a beállítottsága a fizikával kapcsolatban, mint nekem…”)
- Szilárd Leóval együtt fejlesztettek ki egy hűtőgéptípust 1926-ban (lásd Késői évek).
- A Magyarországon született Grossmann Marcell csoporttársa volt Einsteinnek. Ő ismertette meg azzal a matematikai apparátussal (Riemann-geometria), ami az általános relativitáselmélet kidolgozásában jelentős szerepet játszott. (A 48. Einstein szerelmeslevél tanúsága szerint 1901-ben Einstein még semmit sem tudott a nem-euklideszi geometriáról.)
- Mileva Marić (1875–1948), Einstein szerb felesége az akkori Magyarország területén, Titelen (Bács-Bodrog megye, ma Vajdaság) született.
- Kemény János matematikust, a BASIC programozási nyelv létrehozóját 1948-ban az Institute for Advanced Study igazgatója, Robert Oppenheimer tanársegéddé nevezte ki Albert Einstein mellé.
- Balázs Nándor fizikus szintén Einstein asszisztense volt.
- Portrét készített róla Gellért Hugó magyar származású festőművész.
- A többi magyar vonatkozásról lásd az Einstein és a magyarok c. kötetben.
Einstein a művészetben
- Podmaniczky Szilárd Albert Einstein Paprikáskrumpli című darabja 2010 februárjától látható az RS9 színházban.
- Tolcsvay László-Bródy János Dr. Hertz című musicaljének egyik meghatározó alakja Einstein, habár a vele kapcsolatos történet igen messze áll a valóságtól. 1988-ban mutatta be a darabot a Madách Színház.
„Einstein-szorzó
Einstein-szorzó: Főként fizikusok és matematikusok között elterjedt vicces-tréfás értékmérce. Aki közvetlenül találkozott és kezet fogott Einsteinnel, annak 1-es az Einstein-szorzója. A hármas szorzó azt jelenti, hogy kezet fogott azzal, aki kezet fogott azzal, aki kezet fogott Einsteinnel. Tehát az értékszám a kézfogási kapcsolódási pontok számát jelzi.
1,2 millió dollárt adtak Einstein kézzel írt híres képletéért
A nyitóképen Einstein kézírása a relativitáselméletről. Forrás: Jeruzsálemi Héber Egyetem
2021.05.22.
Több mint 1,2 millió dollárért kelt el Albert Einstein levele, amelyben saját kezűleg leírja híres E = mc2 képletét.
A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) Einstein-iratok projektje és a Jeruzsálemi Héber Egyetem levéltárosai szerint a képletnek csupán három másik olyan kézzel írt példánya létezik, amelyben Einstein maga írta le híres, a világot megváltoztató egyenletét, amelyre a relativitáselmélet kidolgozása közben jött rá.
Ez a negyedik példány az egyedüli, amely magángyűjteményben van, és csak a közelmúltban vált ismertté a bostoni RR Aukciósház szerint.
Az E = mc2 egyenlet (ahol c a fénysebességet, E az energiát, m pedig a tömeget jelenti) megmutatta a tömeg és az energia ekvivalenciáját, vagyis azt, hogy minden energiához tömeg és minden tömeghez energia tartozik.
A képlet új pályára állította a 20. századi fizikát.
Az egyoldalas levelet németül írta a fizikus Ludwik Silberstein lengyel származású amerikai fizikusnak 1946. október 26-án. Silberstein Einstein elméleteinek jól ismert bírálója volt, számos elméletet megkérdőjelezett.
„Kérdésedre választ lehet adni az E = mc2 képlettel, műveltség nélkül – írta Einstein a Princeton Egyetem fejlécével ellátott levélpapíron.
A levél Silberstein magánarchívumának részét képezte, amelyet örökösei eladtak.
A vevőt nem nevezte meg az akciósház, csupán annyit mondott róla, hogy egy névtelenséget kérő dokumentumgyűjtő.
A levélritkaságért ádáz licitcsata folyt. Kezdetben öten licitáltak, de amikor az ár elérte a 700 ezer dollárt, csak ketten maradtak versenyben.
--------------------------------------------------------------
| Hans Albert Einstein
| |
| Született | Hans Albert Einstein
|
| Meghalt | 1973. július 26. (69 évesen) Woods Hole , Massachusetts , Egyesült Államok |
| Pihenőhely | Wood's Hole, Massachusetts |
| Állampolgárság | svájci (1904–1973) |
| Oktatás | ETH Zürich , Svájc |
| Foglalkozása | |
| Munkáltató | |
| Magasság | (173 cm) |
| Cím | A vízépítés professzora |
| Házastárs(ok) | Frieda Knecht ( sz . 1927; meghalt 1958-ban ).
|
| Gyermekek | Bernhard Caesar Einstein |
| Szülő(k) | |
| Rokonok | Eduard Einstein (testvér) |
| Weboldal | |
| Megjegyzések | |
| – Sok tudományos tervet is mérlegeltem, miközben tologattam a babakocsiban! Albert Einstein 1918 júniusában | |
.jpg)
Hans Albert Einstein (1904. május 14. – 1973. július 26.) svájci származású mérnök és oktató, Albert Einstein és Mileva Marić második gyermeke és első fia .
Hans A. Einstein a Berkeley -i Kaliforniai Egyetem hidraulikamérnöki professzora volt .
Einsteint széles körben elismerték az üledékszállítással kapcsolatos kutatásairól . A vízépítés terén elért kiemelkedő teljesítményének tiszteletére az Amerikai Építőmérnökök Társasága 1988-ban megalapította a "Hans Albert Einstein-díjat", és az éves díjat azok kapják, akik jelentős mértékben hozzájárultak a területhez.
Korai élet
Hans Albert Einstein 1904. május 14-én született Bernben , Svájcban, ahol édesapja, Albert Einstein a szabadalmi hivatalban dolgozott hivatalnokként . Édesapja német-zsidó származású, anyja Mileva Marić szerb-ortodox származású . Öccse, Eduard Einstein 1910-ben született és 1965-ben halt meg. 1913-ban mindketten megkeresztelkedtek az újvidéki Szent Miklós szerb ortodox templomban . Nővére, Lieserl Einstein , Albert Einstein és Mileva Marić első gyermekének sorsa nem ismert, bár azt feltételezték, hogy 1903-ban skarlátban halt meg. Szüleik 1919-ben váltak el, miután öt évig külön éltek.
Karrier
Hans szülei nyomdokaiba lépett, és az ETH -ban, a Svájci Szövetségi Technológiai Intézetben tanult Zürichben , Svájcban.
1926-ban építőmérnöki oklevelet kapott. 1926 és 1930 között acéltervezőként dolgozott egy hídprojekten Dortmundban . 1931 és 1938 között kutatómérnökként dolgozott az újonnan alapított Hidraulika és Talajmechanikai Laboratóriumban (VAWE) az ETH Zürichben. Ott 1936-ban Hans Albert műszaki tudományok doktora címet szerzett. Doktori disszertációja „A mederterhelés, mint valószínűségi probléma” az üledékszállítás meghatározó munkája.
Hans apja, Albert 1933-ban hagyta el Németországot, hogy elkerülje a náci zsidóüldözést . Apja tanácsát megfogadva Hans 1938-ban Svájcból a dél-karolinai Greenville- be emigrált. 1938 -tól 1943-ig az USA Mezőgazdasági Minisztériumának
dolgozott , ahol üledékszállítást tanult. 1943- tól kezdve az USDA-nál dolgozott a California Institute of Technology -n. 1947-ben a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen a vízmérnöki docensi pozíciót töltötte be . Professzorrá, majd professor emeritussá avanzsált. Einstein beutazta a világot, hogy részt vegyen vízépítési konferenciákon. Egy szimpóziumon volt a Woods Hole -banMassachusettsben , amikor 1973. július 26-án összeesett és szívelégtelenségben meghalt.
Einsteint Guggenheim-ösztöndíjjal (1953), az Amerikai Építőmérnökök Társaságának kutatási díjaival (1959 és 1960), a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i idézetével (1971), az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának érdemi oklevelével ( 1971 ) tüntették ki. ), valamint az Amerikai Gépészmérnökök Társasága által az Applied Mechanics Reviews területén végzett több mint 20 éves odaadó és kiváló szolgálatért elismerő oklevél (1972).
Hans 1949 decemberében tiszteletbeli tagsági fokozattal a Pi Tau Sigma tagjává is vált .
.jpg)
Dolgozatait a Kaliforniai Egyetem Water Resources Collections and Archives - jában, a Riverside Libraries és az Iowa Egyetem
Könyvtárainak Különleges Gyűjteményében és Archívumában őrzik.
Személyes élet
1927-ben Hans Albert Einstein feleségül vette Frieda Knechtet. Apja éppúgy helytelenítette Friedát, mint apai nagyszülei Milevát. Einsteinnek és Friedának négy gyermeke született:
- Bernhard Caesar Einstein (1930. július 10. – 2008. szeptember 30.), fizikus és mérnök volt.
- Klaus Martin Einstein (1932–1939) diftériában halt meg hat évesen.
- David Einstein (1939. október–november), egy hónapos korában meghalt.
- Evelyn Einstein (1941. március 28. – 2011. április 13.), örökbe fogadták.
Frieda 1958-ban halt meg, Hans Albert pedig később feleségül vette Elizabeth Roboz neurokémikus (1904–1995).
Einstein lelkes tengerész volt, gyakran vitte el kollégáit és családját kirándulásokra a San Francisco-öbölbe . Sok-sok kirándulásain és tudományos kirándulásain több ezer képet készített, amelyek közül sokat saját maga fejlesztett és diavetítésként mutatott be. Szerette a zenét is, ahogy a sírkövén is szerepel, furulyázott és zongorázott.
Halál
Hans Albert Einstein sírköve Woods Hole-ban, Massachusetts államban, a Woods Hole Village temetőben.
Ez van ráírva: Tanítványainak szentelt élet – kutatás, zene és természet
Hans Albert Einstein szívelégtelenség következtében hunyt el 1973. július 26-án (69 évesen) Woods Hole-ban, Massachusetts államban, Amerikai Egyesült Államokban.
------------------
Eduard Einstein
Gyermekkor
Eduard Einstein 1910. július 28-án született Zürichben, Svájcban.
Albert Einstein fizikus és első felesége, Mileva Maric második fia volt.
Volt egy idősebb testvére, Hans Albert Einstein, aki hat évvel idősebb volt nála.
Albert előszeretettel becézte őt “tete”-nek a francia “petit” szó után.
Mivel később a család Berlinbe költözött. Albert és Mileva házassága azonban hamarosan felbomlott.
Válásukat 1919-ben véglegesítették.
A válás láthatóan nagyon megviselte a fiúkat, különösen Hansot.
Mileva nem szerette Berlint, ezért elhagyta Albertet és magával hozta fiait.
Ő inkább Zürichben telepedett le.
A távolság ellenére Albert élénk levelezést folytatott a fiaival. Olyan gyakran látogatta, amilyen gyakran csak tudta, sőt Hansot és Eduardot is elvitte nyaralni.
Hosszú ideig azt találgatták, hogy mindkét fiúnak hideg apa volt.
A nemrégiben feltárt levelezés azonban arra utal, hogy bátorító apa volt, akit nagyon érdekelt mindkét fiú élete.
Mileva mindig azt állította, hogy Albert a tudományt választotta a családja helyett.
De Hans később azt állította, hogy Albert “félretette a munkáját és órákig vigyázott ránk”, míg Mileva “a ház körül volt elfoglalva.”
Egy beteges gyerek
Korában Eduard beteges gyerek volt.
Gyakran sújtották betegségek, amelyek gyengévé és erőtlenné tették.
Emiatt gyakran kihagyta a családi kirándulásokat a többi Einsteinnel.
Albert Einstein láthatóan kétségbe volt esve fia állapota miatt.
Egy kollégájának írt levelében így írt:
“Kisfiam állapota nagyon lehangol. Lehetetlen, hogy teljesen kifejlett emberré váljon.”
Míg Albert rideg tudományos elméje azon töprengett, “nem lenne-e jobb neki, ha elválna, mielőtt rendesen megismerné az életet”, szülői ösztöne győzött.
Megfogadta, hogy fia gyógyulása lesz az elsődleges célja.
Minden erejével azon volt, hogy a lehető legjobb ellátást és kezelést találja meg Eduard számára, még a különböző szanatóriumi látogatásokra is elkísérte őt.
A tehetséges elme
Eduard már korán ígéretes jeleit mutatta annak, hogy örökölte apja intelligenciáját.
A különböző művészetekben, például a zenében és a költészetben volt tehetséges. Különös vonzalmat mutatott azonban a pszichiátria iránt, és imádta Sigmund Freudot.
1929-ben Eduard minden érettségit letett, és iskolája egyik legjobb tanulója volt.
A zürichi egyetemre iratkozott be, apja nyomdokaiba lépve. Orvosi tanulmányokat folytatott, hogy pszichiáter lehessen.
Egészsége továbbra is aggasztotta családját, különösen Einsteint, aki ugyanakkor büszke volt fia teljesítményére és lehetséges sikereire.
De egy ideig úgy tűnt, hogy Eduardnak is olyan fényes jövője lesz, mint az apjának.
Apa árnyékában
Nem volt könnyű Albert Einsteinnek apja lenni.
Egy dolog, ha az embernek összetört családja van és olyan apja, akit ritkán lát.
De mind Hans, mind Eduard számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy apjuk árnyékában kellett élniük.
Mire Eduard egyetemre járt, Albert világhírűvé vált.
Egy sokatmondó és őszinte önelemzést írt:
“Néha nehéz egy ilyen fontos apának lenni, mert az ember olyan jelentéktelennek érzi magát.”
Lelki hanyatlás
A 20 éves korában Eduardnál a skizofrénia tünetei kezdtek jelentkezni.
Egy idősebb nőbe szeretett bele ekkor az egyetemen.
A sors iróniája, hogy Albert Einstein is pontosan így ismerkedett meg Milevával.
Eduard viszonya is katasztrófával végződött, ami tovább rontott a mentális állapotán. Egészségi állapota megromlott, és valamikor 1930-ban öngyilkosságot kísérelt meg.
Hivatalosan skizofréniát diagnosztizáltak nála, és először 1932-ben került be a Burghölzlibe, egy zürichi pszichiátriai szanatóriumba.
Sokak szerint az akkori kemény pszichiátriai kezelések csak helyrehozhatatlanul súlyosbították a betegségét.
Bátyja, Hans úgy vélte, hogy az elektrosokk-terápia, amelyben Eduard részesült, nagyban felelős volt azért, hogy károsodott a beszéde és a kognitív képességei.
Eduard abbahagyta a tanulmányait. Mileva maga vigyázott a fiára. Az Albert által rendszeresen küldött pénz ellenére Mileva továbbra is nehezen tudta gondozni a fiát és fizetni a magas orvosi költségeket.
Egy apa aggodalma
Eduard egészségi állapotának romlása csak megkétszerezte Albert Einstein aggodalmát a fia miatt. Az aggodalom egész hátralévő életében vele maradt.
Úgy érezte, részben ő is hibás Eduard egészségi állapotáért. Úgy vélte, fia állapota örökletes, anyai ágon öröklődött.
Elsa, Albert második felesége még azt is megjegyezte, hogy “ez a bánat felemészti Albertet.”
Egy barátjának írt levelében Albert bűntudatát és sajnálatát fejezte ki Eduard sorsa miatt:
“Fiaim közül a kifinomultabbat, akit igazán a saját természetemnek tartottam, gyógyíthatatlan elmebetegség ragadta el.”
Albert Einstein Amerikába távozik
A mentális összeomlásban szenvedő Eduard azt mondta apjának, hogy gyűlöli őt.
A náci kormány fenyegető felemelkedése miatt Albert kénytelen volt elhagyni a kontinenst és Amerikába menni.
Hans valamikor később követte őt.
Eduard számára a kivándorlás nem volt opció.
A beszámolók szerint Albert folyamatosan próbálta a fiát is az Egyesült Államokba vinni. Eduard romló mentális állapota azonban lehetetlenné tette ezt.
Mielőtt Albert 1933-ban Amerikába távozott, még egyszer utoljára meglátogatta a fiát. Soha többé nem látták egymást.
Későbbi élet és halál
Eduard és apja élete hátralévő részében gazdag levelezést folytattak.
Eduard továbbra is érdeklődött a művészet és a zene iránt. Eduard még a versírást is folytatta, és levelezésével együtt Albertnek is küldte.
Még a pszichiátria iránti szeretete is folytatódott. Sigmund Freud képét a hálószobája falára akasztotta.
Az 1948-ban bekövetkezett haláláig édesanyja, Mileva gondozásában maradt.
Eduard ezután állandóan a zürichi Burghölzli pszichiátriai klinika házi betegeként költözött. Ott élt élete hátralévő részében.
Eduard 1965-ben, 55 éves korában agyvérzésben halt meg.
Tíz évvel élte túl apját.
A zürichi Hönggerberg temetőben van eltemetve.
Evelyn Einstein
| Evelyn Einstein | |
| Született | 1941. március 28 |
| Meghalt | 2011. április 13. (70 évesen) Albany, Kalifornia , Egyesült Államok |
| Állampolgárság | |
| Oktatás | Középkori irodalom mesterképzés |
| alma Mater | |
| Foglalkozása | Állatvédelmi tiszt , kultusz-deprogramozó , tartalékos rendőr |
| Ismert | azt állítva, hogy Albert Einstein törvénytelen lánya |
| Házastárs(ok) | (1964-1977 ) . |
| Szülő(k) | Hans Albert Einstein (örökbefogadó apa) |
| Weboldal | |
(1941. március 28. – 2011. április 13.) Hans Albert Einsteinnek , Albert Einstein fiának fogadott lánya volt . A Kaliforniai Egyetemen (Berkeley ) szerzett irodalomtudományi mesterfokozatot, és élete során számos állást dolgozott, többek között állatvédelmi tisztként ,
kultusz-deprogramozóként és tartalékos rendőrként a kaliforniai Berkeley-ben .
Életrajz
Einstein Chicagóban született ; születése után Hans Albert Einstein örökbe fogadta . Élete vége felé azt állította, hogy Albert Einstein törvénytelen lánya és balett-táncos; azonban nem állt rendelkezésére ezt az állítást alátámasztó dokumentáció. Középkori irodalomból szerzett mesterfokozatot a Kaliforniai Egyetemen , Berkeleyben .
1964-től körülbelül 1977-ig 13 évig volt házas Grover Krantz -cal . Ezután rövid ideig dolgozott állatvédelmi tisztként , kultusz-deprogramozóként és Berkeley-ben, Kaliforniában,tartalékos rendőr .
1960-ban 18 éves főiskolai hallgatóként Einstein volt az egyetlen ismert név a több tucat ember közül, akiket San Franciscóban tartóztattak le a Ház Amerika-ellenes Tevékenységi Bizottsága elleni békés tiltakozás alkalmával .
Válása után kijelentette, hogy elszegényedett. Azt állítja, hogy hajléktalan volt, autókban aludt, kidobott élelmiszerek után kutatta magát, és három hónapig szemetes-búvárként jellemezte magát. Az 1990-es évek közepétől 2011-ben bekövetkezett haláláig saját villában élt a kaliforniai Albanyban , kilátással a San Francisco-öbölre.
Evelyn azt mondta a CNN-nek, hogy felháborodott, hogy egy fillért sem kapott abból a több millió dollárból, amelyet évente keresett nagyapja hasonlatosságával, és az összes nyereséget a Jeruzsálemi Héber Egyetem kapta . Míg Albert Einstein hagyatékában hagyta az irodalmi jogokat a több mint 75 000 lapra és egyéb tárgyra, Evelyn megkérdezte: "Mi köze van egy bobblefejnek az irodalmi birtokhoz?" hozzátette: "Nehéz elhinnem, hogy úgy bánnának a családdal, ahogyan ők teszik, ami vészes volt." 1996-ban beperelte az Albert és Mileva Einstein közötti levelezés gyűjteményéért felelős vagyonkezelőt , egy pert, amelyet privát módon rendeztek.
.jpg)
Több mint egymillió dollár értékű vagyonát Allen P. Wilkinson ügyvédre hagyta.
 |
Albert Einstein 1951-ben.
Fénykép: Arthur Sasse/Bettmann Archívum
Kié Einstein? Harc a világ leghíresebb arcáért
Egy hozzáértő kaliforniai ügyvédnek köszönhetően Albert Einstein sokkal többet keresett posztumusz, mint valaha életében.
írta Simon Parkin
2022. május 17
2003 júliusában a fizikus és a Pulitzer-díjra jelölt szerző, Dr. Tony Rothman e-mailt kapott szerkesztőjétől, amely nemkívánatos híreket közölt. Rothman új könyve hetekkel a megjelenés után jelent meg.
„Egy probléma merült fel” – áll az e-mailben. Rothman szerkesztőjét figyelmeztették, hogy Einstein birtoka „rendkívül agresszív és peres jellegű”. Hacsak a kiadó nem fizet tetemes díjat az Einstein-kép használatáért – magyarázta a szerkesztő – beperelhetik őket.
Albert Einstein 1955-ben halt meg.
Az 1980-as évek közepén az egyetem elkezdte ellenőrizni, hogy ki és milyen áron használhatja Einstein nevét és képmását.
Einstein jól fizetett ember volt. 10 000 dolláros fizetését a Princetoni Institute for Advanced Studyban – mai pénzben nagyjából 180 000 dollárt – az intézet úgy határozta meg, hogy meghaladja bármely amerikai tudósét ("Nem túl sok?") kérdezte Einstein akkor.
Annak ellenére, hogy az egyetem ismételten sikereket ért el az állítólagos jogsértők felkutatásában, a kritikusok továbbra sincsenek meggyőződve arról, hogy Einstein ezt akarta volna.
Az ügy még korántsem eldöntött. Roger Schechter, a George Washington Egyetem Jogi Karának professzora a halál utáni nyilvánosságra vonatkozó jogot „teljes káosznak” minősíti.
Míg az ügyvédek a jog homályos kérdéseiről vitatkoznak, a Héber Egyetem továbbra is profitál Einstein nevéből, hasonlatosságából – még a sziluettjéből is.
2003-ban Rothmant nem győzte meg kiadója azon állítása, hogy az egyetemnek jogában áll kitiltani Einsteint könyve borítójáról. Hogyan követelhette magát bármely szervezet – nemhogy egy tanulással foglalkozó intézmény – ilyen módon egy közéleti személyiség imázsának tulajdonjogát? Kiadója azonban nem volt hajlandó megkockáztatni egy költséges jogi csatát. Rothman megkapta a borító makettjét. Einstein elment, helyét Thomas Edison vette át.
„A dizájn szívás” – írta Rothman a szerkesztőjének, mielőtt egy e-mailben hozzátette: „Követelem, hogy térjen vissza az eredetihez.” A kiadó álláspontja szilárd maradt. Az egyetem hírneve elég volt ahhoz, hogy eltántorítsa őket.
EInstein megértette a képek erejét.
Csecsemőként azonban Einstein nem volt ígéretes. Amikor 1879-ben először látta a csecsemő ferde fejét, anyai nagyanyja így kiáltott fel: „Túl kövér! Túl kövér!” A családi szobalány a fiút „ der Depperte ” -nek nevezte – a kábítószernek. Einsteinnek olyan sokáig tartott, amíg megtanult beszélni, hogy a szülei időpontot egyeztettek az orvossal, hogy kiderüljön, nincs-e valami baja. Az egyik iskolamester kijelentette, hogy a legzavaróbb tanítványa soha nem ér fel semmit.
Miután Einstein matematikai diplomát szerzett a Zürichi Műszaki Egyetemen, több fiatal akadémiai állás miatt elutasították.
Paul Ygartua művész Albert Einstein falfestménye egy Surrey-i üzlet falán, British Columbiában.
Fénykép: Canadian Press/REX/Shutterstock
Abban az évben, egy napfogyatkozás során Sir Arthur Eddington angol csillagász fényképezési kísérletet végzett.Einstein egyik elméletének értékelésére tervezték: a gravitáció elhajlítja a fényt a távolságon keresztül, ez egy egyszerű állítás galaxis-átrendezési vonatkozásokkal.
Einstein, aki közszereplőként újjászületett ebben, a tömegtájékoztatás első felvirágzásakor, rajongói levelek özönét kezdte kapni. „A pokolban égek, és a postás az ördög” – írta négy héttel Eddington előadása után, panaszolva, hogy annyira üldözi a sajtó, hogy „alig kapott levegőt”.
Intellektusa híressé tette Einsteint, de a megjelenése tette ikonná. Kevesen értették meg munkája következményeit – „ 4000-en megzavarodtak , ahogy Einstein beszél” – írta a New York Times –, de a nyomtatás és a televízió gyorsuló technológiái révén elterjedt imázsa kiválóan megközelíthető volt.
Einstein humanitárius, filozófus, pacifista és antirasszista munkája egész életében folytatódott.
1951. március 14-én, amikor Einstein elhagyta a New Jersey-i Princeton Clubot, ahol 72. születésnapját ünnepelte, megpillantotta az amerikai fotóriporter, Arthur Sasse fényképezőgépét. Einstein lenézett a lencsére, és kidugta a nyelvét . Amikor Sasse elküldte a képet a szerkesztőinek, azon vitatkoztak, hogy közzétegyék-e, mert attól tartottak, hogy a kép egy előkelő témát fogott meg egy pillanat alatt, amikor az ítélet megsemmisült. Valójában a megjelenéskor a kép a tudós leghíresebb és legmaradandóbb képét adta: egy szerethető jokerről, aki történetesen egyben korszakmeghatározó zseni is volt. Einstein kilenc példányt rendelt.
Einstein négy évvel később, 1955. április 18-án, 76 éves korában meghalt.
Valahányszor besétált a szülői ház nappalijába Washington államban, Roger Richman meglátott egy bekeretezett fényképet, amelyen Albert Einstein az apjával állt. Richman apja, Paul az 1930-as években barátkozott Einsteinnel, amikor együtt dolgoztak, hogy segítsenek a német zsidóknak letelepedni Alaszkában, Paraguayban és Mexikóban.
Richman ügyvéd lett, és 1978-ban megalapított egy ügynökséget, amely filmes és tévés termékelhelyezésre szakosodott.
Richman a jogkutatás során talált egy ügyet Lugosi Béla fiával, a Drakula alakításáról emlékezetes amerikai magyar színész fiával. 1966-ban Lugosi fia beperelte a Universal Pictures-t, azt állítva, hogy ő és mostohaanyja birtokolták apja képalkotási jogait, nem pedig a filmstúdióé. Lugosi fia megnyerte a pert a tárgyaláson, de a legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet azzal az indokkal, hogy apja élete során nem adta el képét kereskedelmi célokra. Richman tehát arra a következtetésre jutott, hogy bármely híresség örökösei, akik életük során eladták a képüket, igényt tarthatnak a nyilvánosságra hozatali jogukra.
Néhány hónappal később lehetőség nyílt az elmélet tesztelésére, amikor Richman megtudta, hogy az US Postal Service emlékbélyeget tervez készíteni WC Fields 100. születésnapja tiszteletére. Feljelentést tett, megemlítve a legfelsőbb bíróság Lugosi ügyében hozott ítéletét.
Roger Richman, az ügyvéd és ügynök, akit széles körben elismertek a halott hírességek reklámiparának feltalálásában, 1985-ben hollywoodi irodájában.
Fénykép: Paul Harris/Getty Images
Richman hamarosan irigylésre méltó névsort állított össze az elhunyt ügyfelekből, amelyben Marilyn Monroe és Sigmund Freud is szerepelt. A néhai hírességek leszármazottai gyakran örömmel hallották Richmant, aki módot ajánlott nekik, hogy megvédjék szeretteiket az örökséget szennyező társulásoktól, és pénzt keressenek az út során.
Richman az esélytelennek tartotta magát. „Gyakran elkeseredtem az ellenzék hatalma és befolyása miatt” – írta egy kiadatlan emlékiratában. „Harcoltam a nagy reklámügynökségekkel, műsorszolgáltatókkal, filmstúdiókkal, gyártókkal és kiadókkal – ez egy harcias terület.” Energetizálta azonban az, amit morálisnak tartott. Richman azt írta, hogy lehet, hogy valaki nem akar egy elnöki vibrátort eltávolítani a piacról?
Hogy a fenyegetéseihez jogi erőt adjon, WC Fields unokája, Everett azt javasolta, hogy Richman dolgozzon ki egy hírességek jogairól szóló törvényt.
Einstein élete során küzdött minden olyan kísérlet ellen, hogy nevét és képmását reklámfogásként használja.
A hírességek jogairól szóló törvény elfogadása után Richman elkezdte gyűjteni az Einsteint bemutató reklámok kivágásait. Einstein végrehajtójának, Otto Nathannak küldött egy mappát ebből az anyagból – az autóhirdetésektől a fodrászszalonok hirdetéseiig – egy levélben, amelyben megkérdezte, hogy kihez forduljon, hogy – mint fogalmazott – „megakadályozza az effajta visszaéléseket”. Nathan továbbította a kivágásokat a jeruzsálemi Héber Egyetemnek.
Az üzlet az egyetem javára billent.
Richman fáradhatatlanul kereste az Einstein-csempészetet, ezért az egyetem a kérelmek áradatának kezelését egy önkéntesre, Ehud Benamyre ruházta a New York-i Hebrew University American Friends of the Hebrew University szervezetétől – egy társszervezettől, amelyet azért hoztak létre, hogy az egyetemi forrásokat és tudatosságot gyűjtsön. az USA-ban.
Albert Einstein 1954. március 14-én ünnepli 75. születésnapját.
Fénykép: AFP/Getty Images
A számítógépgyártók különösen szívesen társították termékeiket Einsteinhez. 1989-ben a Sony vonakodva fizetett 63 000 dollárt azért, hogy Einstein képét egy reklámban felhasználhassa.
Richman minden erőfeszítése ellenére néhány „komolyan sértő” termék, ahogy ő látta, eljutott a piacra.
Richman nehezményezte, hogy a bíróságok és a sajtó gyakran „marketing ghoulként” ábrázolták.
A sikertől felbátorodva Richman még azokat a cégeket is megcélozta, amelyek Einstein nevét használták anélkül, hogy szándékosan kapcsolatba kerültek volna a fizikussal. Az Einstein Bros Bagel cég engedett az egyetem követelményeinek, annak ellenére, hogy saját alapítóiról nevezték el.
Taz 1990-es években Ze'ev Rosenkranz, az izraeli Héber Egyetem Einstein Archívumának kurátora havonta 30 faxot kapott Richman Beverley Hills-i irodájából. Mindegyik fax tartalmazott egy másik cég ajánlatát, amely Einstein nevét vagy hasonmását remélte felhasználni termékében vagy szolgáltatásában: az antibiotikumoktól a számítógépekig, kamerákon át az üdítőkig mindent.
A feladat Rosenkranzra hárult, miután Ehud Benamy 1990 végén meghalt. Az akadémikus egy tudós kötelességtudatával mérlegelt minden egyes kérést, mérlegelve azon találgatásait, hogy vajon mit akarhatott Einstein a Richman részéről érzett nyomással, hogy zöldre világítson mindenre, ami nem. nyilvánvalóan káros asszociációt hordoznak. „Ez alapvetően ízlés kérdése volt” – emlékezett vissza. „Néha úgy gondoltam, hogy a szóban forgó termék, a dizájn vagy a kísérőszöveg nem volt kellően „magasztos”.
Az elutasításokat gyakran dühvel fogadták. „A cégek azt mondanák: „Ez az egész disznóság” – mondta Rosenkranz. „Ezek az emberek meghaltak. Nincsenek jogaik.” Mások tagadták, hogy az Einstein-témájú terméküknek bármiféle összefüggése lenne a fizikussal. „Volt egy „Einstein” nevű szövegszerkesztő, amely akkoriban népszerű volt Izraelben – mesélte Rosenkranz. „A cég még a „zseni” szót is használta marketingjében. De a készítők azt állították, hogy az Einstein szoftvert nem Albert fizikusról, hanem a cég alapítójáról, Stuartról nevezték el. (Rosencranz szerint az érvelés bevált, és a cég soha nem fizetett.)
Az egyetem boldognak tűnt, hogy alacsony profilt őriz, miközben Richman nyereséges csatáit vívta. „Nem volt az a benyomásom, hogy az emberek egyáltalán tisztában voltak az egyetem szerepével ebben az időszakban” – mondta Rosenkranz. „De Richman kemény süti hírében állt a tárgyalásokon – ami az egyetem érdeke volt.”
Rosenkranz nyugtalan volt a szerepe miatt. Úgy vélte, Einstein a legtöbb, ha nem az összes marketingszövetség ellen lett volna. "Ha pusztán kereskedelmi volt, akkor általában ellenezte" - mondta. Richman mégis nyomást gyakorolt rá, hogy a javaslatok jóval szélesebb körét hagyja jóvá. Rosenkranz felidézte, hogy amikor elutasította a Huggies pelenkák üzletét, Richman különösen boldogtalan volt. „Nem pusztán a profitról volt szó” – emlékezett vissza Rosenkranz. „De végül is üzlet volt. És az akadémián vagyok. Nem volt könnyű téma.”
Mielőtt 2005-ben eladta volna ügynökségét és a „halott legendák” névsorát a Corbis fotóügynökségnek, Richman meggyőzte a Héber Egyetemet, hogy nyilvántartson egy csomó védjegyet az Einsteinnel kapcsolatos termékekre, amelyeket – állítása szerint – jogilag könnyebb lenne megvédeni. joghatóságok a megállapított védjegytörvények szerint.
Rosenkranz számára, aki addig folytatta az engedélyezési ügyleteket, amíg Dél-Kaliforniába nem költözött, és 2003-ban lemondott az egyetemen betöltött pozíciójáról, a védjegyszimbólum bevezetése nagyon kényelmetlen volt.
Nem Rosenkranz volt az egyetlen, aki nyugtalanul érezte magát a megállapodás miatt.
Evelyn meghalt, mielőtt a bíróság elé került volna.
2009 novemberében a General Motors egy hirdetést adott el a People magazinban, amely Einstein arcát izmos testre ragasztotta, a következő szlogennel kísérve: „Az ötletek is szexiek.” A Héber Egyetem tiltakozott: „Dr. Einstein a kiállított alsónadrággal… megsérti [az egyetem] gondosan őrzött jogait a híres tudós képmására és hasonlatosságára vonatkozóan.”
2012. március 16-án a Hebrew University bíróság elé állította GM-et, hogy megkísérelje véglegesen bebizonyítani, hogy „Albert Einstein a New Jersey-i törvények értelmében átruházta volna a post mortem nyilvánosságra vonatkozó jogát, ha tudta volna, hogy ilyen nyilvánosságra hozatali jog akkoriban létezett. haláláról”.
A tárgyalást komplikációk kísérték. Míg az ügyet egy kaliforniai szövetségi bíróság előtt kellett volna tárgyalni, az elnöklő bíró, Howard Matz úgy döntött, hogy New Jersey állam jogát alkalmazza az ügyben – abban a joghatóságban, amelyben Einstein meghalt.
Humanoid robot Einsteinre emlékeztető arccal a World Robot Conference-en, Peking, 2021. szeptember.
Fénykép: VCG/Getty Images
„A Héber Egyetem elvesztette a pert Einstein-imázs miatt” – írta a Times of Israel.
Az azóta eltelt években ismételten felszólították az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy lépjen közbe, és fogadjon el egy egységes statútumot az egész országra.
Miután Richman 2013-ban meghalt, a Corbis fotóügynökséget, amelynek eladta Einstein reklámozási jogait, GreenLight Rights névre keresztelték, amely nemcsak Einstein, hanem Elvis Presley, Charlie Chaplin és Marilyn Monroe jogait is kezeli.
Az engedélykérelmeket már nem egy magányos izraeli akadémikusnak küldik, hanem a Jeruzsálemi Héber Egyetem szakértői testületének, amely áldás vagy vétójoggal rendelkezik.
Hat évtizeddel halála után Einstein bevételei semmi jelét nem mutatják a lassulásnak.
Mi lett volna Einstein jelenlétével a 21. század tévéképernyőjén, óriásplakátjain, plakátjain és pólóin?
Bármit is kíván a halott, az a kérdés, hogy kié Albert Einstein, és meddig, továbbra is tisztázatlan.
Mindeközben az Einstein-pénz tovább folyik – miközben az egyetem hírneve továbbra is erőteljes elrettentő hatással bír.
Ezt a cikket 2022. május 17-én és 19-én módosították. Ze'ev Rosenkranz kurátorként, nem pedig asszisztensként dolgozott az Einstein Archívumban az említett időszakban. A Jeruzsálemi Héber Egyetem és Roger Richman közötti üzlet 65%-ot adott az egyetemnek, nem pedig Richmannak. Egy átírási hiba miatt Rosenkranzt félre idézték: „az univerzum úgy döntött, hogy ez lesz az én szerepem”, amikor azt mondta, hogy „az egyetem döntött”. És az Einstein „10 000 dolláros Princeton-fizetésére” való hivatkozásnak világossá kellett volna tennie, hogy ez a Princetoni Institute for Advanced Study-ra vonatkozik, nem a Princetoni Egyetemre.
Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek
SZOMOR ANIKÓ
2019.07.13.
Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfőbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.
Az általános relativitáselmélet és a traffipax
Bár mind a relativitáselmélet, mind a kvantummechanika teóriája jól tesztelt elméletek, mégis összeférhetetlennek tűnnek egymással, és eddig még senkinek sem sikerült egyetlen átfogó elméletbe, egységbe foglalni a kettőt, még a 20. század leghíresebb elméleti fizikusának, Albert Einsteinnek sem.
A relativitáselméletek atyja, Albert Einstein Nobel-díjas elméleti fizikus
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
AZ ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET TULAJDONKÉPPEN MAGA IS EGYESÍTÉS.
Einstein rájött, hogy a tér és az idő egyazon dolognak, a téridőnek a különböző aspektusai. A nagy objektumok – mint például a csillagok – körül lévő tér szerkezete „meggyűrődik”, és eltorzítja a téridőt: a gravitáció e gyűrődés következménye, amely nem más, mint a tér és az idő görbülete.
AZ ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET JÓL TESZTELT, EDDIG MINDEN PRÓBÁT KIÁLLT, ÉS ELŐREJELZÉSEI PONTOSAK VOLTAK.
A hétköznapi életben sok helyütt alkalmazzák az általános relativitáselmélet következményeit, így többek között a traffipax vagy a GPS is lényegét tekintve a relativitáselméleten alapszik.
Az 1919. novemberi teljes napfogyatkozás alkalmával sikerült először bebizonyítani az általános relativitáselmélet helyességét
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Ha nem számítanák be a relativisztikus hatásokat, egy GPS-egység, ami azt mutatja például, hogy a legközelebbi benzinkút 804,672 méterre van tőlünk, egy nappal később már azt mutatná, hogy ugyanez 8 kilométerre esik.
A fekete lyuk eseményhorizontjának művészi ábrázolása. Az eseményhorizont az a határ, amelyen belül már kizárólag a fekete lyuk gravitációs ereje érvényesül
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Az általános relativitáselmélet ott van az érzékeny műholdaktól kezdve a gravitációs lencséig, vagy a csillagok pályájától az óriási fekete lyukak körül kimutatott gravitációs hullámokig terjedően, egészen az univerzum evolúciójáig bezárólag.
Albert Einstein relativitáselmélete minden próbát kiállt
FORRÁS: ORIGO
A kvantummechanika szerint minél kisebb skálán nézzük a világot, annál véletlenszerűbbek az események.HEISENBERG HATÁROZATLANSÁGI RELÁCIÓJA KIMONDJA,hogy az egymáshoz kanonikusan konjugált változók, mint például a hely és az impulzus, vagy az idő és az energia, nem mérhetők meg egyszerre tetszőleges pontossággal, és a mérési bizonytalanságok szorzata mindig nagyobb, mint ħ/2π. (Két mennyiség kanonikusan konjugált, ha egymás Fourier-transzformáltjai.)
Niels Bohr (a képen középen) és Werner Heisenberg, a 20. századi elméleti fizika két nagy alakja
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Ennek következménye, hogy Heinsenberg-féle határozatlansági relációba kerülnek egymással, vagyis bizonytalanságaik (szórásaik) szorzata nem csökkenthető egy általános határ alá, amely a redukált Planck-állandó fele.
A részecske és hullámtermészet egyidejűsége zárja ki a kiszámíthatóságot
Az elektron és minden más részecske is hullámtulajdonságokat is mutat.
Ez a kettős természet, a részecske-hullám természet az anyagnak általános tulajdonsága.
Az atommag körül az elektronok felhőt alkotnak
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A HULLÁMTERMÉSZETNEK PEDIG A HEISENBERG-FÉLE HATÁROZATLANSÁGI RELÁCIÓ A KÖVETKEZMÉNYE.
Mielőtt megvizsgálunk egy részecskét, az objektum lehetséges állapotát illetően számos valószínűség létezik, de amint megmérjük, a bizonytalanság eltűnik, és a méréssel csak egyetlen állapota lesz a részecskének.
Werner Heisenberghez nemcsak a határozatlansági reláció fűződik, hanem a Planck-féle állandó bizonyítása is. Az állandó (a részecske helyzetének bizonytalanságának, a sebességének a bizonytalanságának és tömegének szorzata) nem csökkenhet egy bizonyos érték alá. Ez nem függ attól, hogy milyen részecskéről van szó, vagy hogy milyen módon vizsgáljuk azt
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Egy részecske bizonyos értékeit – így például a sebességét és pozícióját – nem tudjuk egyszerre pontosan meghatározni, csak az egyiket lehet pontosan mérni, a másikat már nem. Minél pontosabban meghatározzuk az egyik állapotot, annál pontatlanabbá válik a másik.
EZ A TERMÉSZET EGYIK ALAPVETŐ TULAJDONSÁGA, AMELYET NEM LEHET KIKERÜLNI.
A Heisenberg-féle határozatlansági relációval matematikailag le lehet írni, és oly pontossá tenni a közelítéseket, hogy azok összhangba hozhatók a kísérletekkel, és megfelelnek a tapasztalati tényeknek.
A kantummechanika az atomnál kisebb dolgok világa. Az atomok, szubatomi részecskék világában például egy részecske egyszerre két helyen is lehet, amit kísérletekkel bizonyítani tudnak a fizikusok, de megmagyarázni nem. Egy másik elképesztő viselkedése a kvantumoknak, az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett jelenség
FORRÁS: HTTPS://NEWSROOM.UNSW.EDU.AU
Korábban a newtoni törvények alapján természetesnek vették, hogy a fizikai törvények nem függnek a mérettől, illetve determinisztikusak, de kiderült, hogy a kvantummechanikában ez nem így van.
Newton törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a modern fizika megteremtésében
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A részecskék világában uralkodó mikroskála egészen eltér a hétköznapi világunktól, ahol a véletlenszerűség dominál.
DE MINDEN LÁTSZÓLAGOS BIZARRSÁGA ELLENÉRE, A KVANTUMMECHANIKA IS NAGYON JÓL TESZTELT.
A kvantumelméletből származó technológiai műszerek, mint például a lézer és a mikrochip, ma már minden számítógép, mobiltelefon és MP3-lejátszó természetes tartozékának számít.
Heisenberg 1925-ben kidolgozta a mátrixmechanikát, Schrödinger pedig egy évvel később, 1926-ban a hullámmechanikát.
A Schrödinger-paradoxon azt szemlélteti, hogy mennyire más törvényszerűségek érvényesülnek a részecskék birodalmában, mint a makrovilágban
FORRÁS: SMITHSONIAN
Bár a kétféle megközelítés látszólag nagyon eltérő – mátrixegyenletek állnak szemben egy parciális differenciálegyenlettel – Schrödinger megmutatta, hogy ennek ellenére mindkét elmélet egyenértékű.
Erwin Schrödinger, osztrák Nobel-díjas atomfizikus
FORRÁS: NEW SCIENTIST
Őket követve Paul Dirac brit Nobel-díjas fizikus volt az, aki megalkotta a relativisztikus kvantummechanika alapegyenletét, az úgynevezett Dirac-egyenletet, és kidolgozta a kvantummechanika egységes formalizmusát is.
Einsteinnek sem sikerült megalkotnia az egyesített elméletet
Einstein soha sem érte el élete nagy célját, az egyesített elmélet megalkotását. Neki, és másnak sem sikerült eddig.
Az egyesített elmélet az a teória, amely összhangba hozná a relativitás és a kvantumelméletet.
Einstein 1905-ben a modern fizikát megalapozó négy, tudománytörténeti jelentőségű tanulmányt is publikált
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A MÚLT SZÁZAD FOLYAMÁN A KUTATÓK HÁROM ALAPVETŐ ERŐT EGYESÍTETTEK EGYETLEN MODELLBE,
ez a híres „Standard Model”, de a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt már nem sikerült beleilleszteniük ebbe.
A Standard Modell az univerzum általános működését próbálja meg leírni.
A Standard Model az univerzum általános működését próbálja meg leírni
FORRÁS: ESO
Ebben a modellben lett összefoglalva, hogy a részecskék és a négy alapvető erőből három, az erős, a gyenge és az elektromágneses kölcsönhatás hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
SIKERESEN MEGMAGYARÁZ MAJDNEM MINDEN KÍSÉRLETI EREDMÉNYT, ÉS PONTOSAN MEGJÓSOLTA A JELENSÉGEK SZÉLES SKÁLÁJÁT.
A Standard Modell
FORRÁS: HTTP://FIZIKAISZEMLE.HU/ARCHIVUM/FSZ0807/SM-POSZTER.JPG
A természet négy alapvető erője az erős kölcsönhatás (ez tartja össze az atommagban a protonokat és neutronokat, valamint a protonokat és a neutronokat alkotó részecskéket, a kvarkokat, nagyon erős, de csak kis távon hat az atommagban), a gyenge kölcsönhatás (a radioaktiv bomlások közül ez okozza a béta-bomlást), az elektromágneses erő (hatótávolsága akkora mint a gravitációnak, a távolság négyzetével csökken, de csak elektromos töltésű részecskékre hat – a kémiai és biológiai folyamatokban ezek hatnak –) és a gravitációs erő.
A GRAVITÁCIÓS ERŐ TÚLMUTAT A STANDARD MODELL KERETEIN; AZ ÁLTALÁNOS RELATIVITÁS ELMÉLETHEZ TARTOZIK.
A Standard Modell a fentieken kívül magába foglal egy csomó olyan szubatomi objektumot, amelyek csak tiszavirág-életűen léteznek, mint amilyenek a kvarkokból álló részecskék, amelyek nagyon gyorsan elbomlanak, vagy mint az olyan „hétköznapi” részecskék, amelyeket rendkívül nehéz nyomon követni, ilyenek például a neutrínók.
De mi van, ha kombináljuk a relativitás- és a kvantumelméletet?
Az általános relativitáselmélet szerint a téridő nyúlik, hajlik, a kvantumelmélet szerint kis skálán pedig minden véletlenszerűvé válik.
Az általános relativitáselmélet értelmében a fekete lyukak környezetében drasztikusan eltorzul a téridő szerkezete
FORRÁS: ZAMANDA YOLCULUK
E kettőből együtt az következik, hogy nagyon kis skálán a téridő is véletlenszerűvé válik, majd végül szétszakad.
MIVEL VALÓJÁBAN NEM EZ TÖRTÉNIK, VALAMI NEM STIMMEL A KÉT ELMÉLET KOMBINÁCIÓJÁVAL.
De mi? Eleinte azt gondoltuk, hogy a természet alap, oszthatatlan építőkockái pontszerűek, de lehet, hogy ez nem szükségszerűen igaz. És itt jön a képbe a húrelmélet.
A HÚRELMÉLET AZT SUGALLJA, HOGY AZ ALAPVETŐ ÉPÍTŐKOCKÁK NEM PONTOK, HANEM HÚROK,
amelyeknek van kiterjedése, azaz hossza. A különböző részecskék és erők ebből a megközelítésből alapvetően olyan húrok, amelyek különböző módok végtelen sokaságában rezegnek.
A húrelmélet mögötti matematika igen hosszú és komplikált, de már részletesen kidolgozott. Azonban ez eddig csak elmélet, mert még senki sem látott ilyen húrokat.
A gravitáció matematikailag kapcsolódik a szubatomi részecskék viselkedéséhez
FORRÁS: HTTPS://PHYS.ORG/NEWS/2018-12-GRAVITY-MATHEMATICALLY-DYNAMICS-SUBATOMIC-PARTICLES.HTML
A húrok mérete a számítások szerint 10-34 méter lehet, ez pedig sokkal kisebb, mint amit észlelni tudunk,
MÉG A CERN NAGY FELBONTÁSÚ MŰSZEREIVEL SEM LÁTHATÓK.
Mégis ez az egyetlen ismert mód a két különböző teória kombinálására. Az elmélet matematikai eleganciája sok tudósnak elegendő ahhoz, hogy kövesse.
Először sikerült Einstein relativitáselméletét összekapcsolni a fizika más területeivel
Most a fizikusok – a Princeton Egyetem kutatói és volt diákjai – behozták a modellbe a gravitációt is, igaz, nem oly módon, ahogyan azt Einstein elképzelte, és ez a gravitáció nem pont az, amit mi ismerünk,
HANEM ANNAK EGY KISSÉ „GYŰRÖTT” VERZIÓJA, AMI TARTALMAZ EGY EXTRA DIMENZIÓT IS.
Az általunk ismert univerzum négydimenziós, tér és idő, magasság, mélység, szélesség és az idő együtt alkotja a téridőt.
Most összekapcsolták a gravitációt a húrelmélettel, igaz, nem úgy, ahogyan azt eredetileg Einstein elképzelte
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A legújabb megközelítés szerinti gravitáció leírása ad egy olyan ötödik dimenziót is, ami a téridő görbületét okozza.
Az univerzumban meggörbült téridő másolatokat tartalmaz a négydimenziós sima térről, újra skálázva aszerint, hogy hol találhatók az ötödik dimenzióban.
Willem de Sitter holland csillagász, aki Einstein munkatársa volt
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Ennek a furcsa görbült téridőnek a neve Anti-de Sitter (AdS) tér, Einstein munkatársa, Willem de Sitter holland csillagászról elnevezve.
A húrelmélet olyan izgalmas kérdéseket vet fel többek között, amelyek szorosan kapcsolódnak az időutazás problematikájához is
FORRÁS: TED
A jelenleg folyó munka olyan utakat is megmutat,
AMIBEN EINSTEIN GRAVITÁCIÓS ELMÉLETE A FIZIKA MÁS TERÜLETEIHEZ KAPCSOLÓDIK.
Ez a felfedezés lehetővé teszi a tudósok számára, hogy egy fizikai ágazatot használjon más látszólag nem kapcsolódó fizikai területek kutatásához.
A nagy áttörés a húr- és a részecskeelmélet összekapcsolásában
Igor Klebanovnak, a Princeton Egyetem fizika professzorának voltak sejtései ezen a téren már az 1990-es években. A mostani felfedezés a fizika sok területének metszéspontján fekszik. Az 1970-es években fedezték fel a kvarkokat.
A fizikusok furcsának találták, hogy akármilyen erővel ütköztettek két protont, a kvarkok nem szabadultak fel, hanem a protonba zárva maradtak, ha pedig elszakadtak tőle, akkor rögtön egy antikvarkkal egyesülve mezonná alakultak, így szabad kvarkot soha sem sikerült észlelni.
Egy másik különlegesség: a pentakvark két lehetséges szerkezete. A pentakvark létrejöhet egy kvarkból és egy antikvarkból álló mezon (balra fent), valamint egy három kvarkból álló barion (jobbra fent) laza kapcsolódásával, vagy öt kvark szoros kötődésével (lent)
FORRÁS: ORIGO
ALEXANDER POLJAKOV, A PRINCETON FIZIKAPROFESSZORA RÁJÖTT, HOGY A KVARKOKAT AZ ÚGYNEVEZETT GLUONOK TAPASZTJÁK ÖSSZE.
Azt feltételezték, hogy a gluonok húrokba rendeződnek, amelyek egymáshoz kötik a kvarkokat, de a részecske- és a húrelmélet közti kapcsolatra nem voltak pontos példák.
Alexander Poljakov, a Princeton Egyetem fizikus professzora
FORRÁS: SCIENCE
A HÚRELMÉLET AZ 1980-AS ÉVEKBEN TERJEDT EL,
ami a részecskéket kis vibráló húrdaraboknak írja le.
Ahogy egy rezgő hegedű húr különböző hangokat kelt, minden húr rezgése megjövendöli a részecske tömegét és viselkedését.
A húrelmélet szerint a természet alapvető építőkockái a húrok
FORRÁS: HTTPS://WWW.LIVESCIENCE.COM/48685-PHYSICS-FIELD-REVOLUTION.HTML
Klebanov (Poljakov kollégája) két tanítványával a húrelméletet használta fel ahhoz, hogy kalkulációkat végezzen a gluonokról, aztán a kapott eredményeket összehasonlította a húrelmélettel, hogy ezzel a megközelítéssel megértsen egy fekete lyukat.
A két megközelítés nagyon hasonló választ adott. Egy évvel később Klebanov tanulmányozta a fekete lyuk abszorciós rátáját, és ezúttalA KÉT MEGKÖZELÍTÉS PONTOSAN MEGEGYEZŐ EREDMÉNYT MUTATOTT.Ez a munka azonban csak a gluonokra és a fekete lyukakra korlátozódott.
Fekete lyuk fényképe
FORRÁS: EHT COLLABORATION
1997-ben Juan Maldacena fizikaprofesszor általánosabb kapcsolatba hozta ezeket az eredményeket.
Felfedezett egy összefüggést a gravitáció egy speciális formája és a részecskeelmélet között.
Juan Maldacena
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A Princeton kutatói, felismerve Maldacena felismerésének fontosságát,
EGY DOLGOZATBAN PRECÍZEBBEN MEGFOGALMAZTÁK MALDACENA ÖTLETÉT,
majd Edward Witten, az Institute of Advanced Study fizikusa ezt tovább fejlesztve írt egy tanulmányt, és e három dolgozat kombinációja hozta el a nagy áttörést.
A gravitáció és a szubatomi részecskék kölcsönhatásai ugyannak a dolognak különböző aspektusai
Ez a kapcsolat azt jelenti, hogy a gravitáció és a szubatomi részecske kölcsönhatásai ugyanannak az éremnek a két oldala.
Az egyik az Einstein általános relativitáselméletéből származó gravitáció egy kiterjesztett verziója, a másik pedig a szubatomi részecskék viselkedését és kölcsönhatásait általánosan leíró teória.
Az elmélet kiterjesztette az einsteini általános relativitáselméletéből származó gravitáció értelmezését
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Az Asd tér matematikai számításai olyan problémákra is alkalmazhatók, mint a szubatomi részecskék viselkedése az egyesített térelmélet nevű matematikai kapcsolattal leírva, amely
ÖSSZEKAPCSOLJA A NÉGYDIMENZIÓS RÉSZECSKETEÓRIÁT AZ ÖTDIMENZIÓS HÚRELMÉLETTEL.
Ez az úgynevezett AdS/CFT (CFT: Conformal Field Theory: egyesített térelmélet) összefüggés.
Az AsD/CFT kapcsolatnak sok praktikus felhasználási lehetősége adott.
Például a fekete lyukaknak emelkedik a hőmérséklete, mert minden egyes fekete lyukba hulló részecskének van egy távolható párja, ami hő formájában megmenekülhet a gravitációtól.
A fekete lyuk eseményhorizontjának művészi ábrázolása. Az eseményhorizont az a határ, amelyen belül már kizárólag a fekete lyuk gravitációs ereje érvényesül
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Az AdS/CFT módot használva felfedezték a távolható részecskék tanulmányozásának egy új geometriai módját is.
A káosz kiszámításában is segíthet az új módszer
Egy másik példa a káoszelmélet, ami olyan dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyeket bár determinisztikus törvényszerűségek határoznak meg, mégsem jelezhetők előre, a kvantumkáosz elmélet pedig a kvantumelméletet követő nem determinisztikus rendszerekkel foglalkozik.
A KÁOSZ SZÁMÍTÁSA NEHÉZ, DE A FEKETE LYUK SEGÍTHET EBBEN.
A fekete lyuk az egyik legkaotikusabb kvantumrendszer. Maldacena két kollégájával az AdS/CFT módszerrel bemutatták, hogy a fekete lyuk modellezni tudja a kvantumkáoszt. Maldacena reméli, hogy az AdS/CFT összefüggés segítségével hamarosan megtudjuk, hogy milyen lehet a fekete lyuk belül.
Az M87 galaxis központjában helyet foglaló fekete lyuk művészi képe
FORRÁS: ORIGO
Eddig csak arról van képünk, hogy milyen a fekete lyuk kívülről nézve. Maldacena és kollégái úgy vélik, hogy rövidesen megértik a lyukban lévő szingularitást.
LEHETSÉGES, HOGY E KAPCSOLAT FELISMERÉSE FELTÁRJA MAJD A GRAVITÁCIÓ KVANTUMTERMÉSZETÉT IS.
Egy Mandelbrot-halmaz, mely a káoszelmélet elemi objektuma, rajta különféle jelenségek tanulmányozhatókFORRÁS: HTTP://WWW.MATH.UTAH.EDU/~ALFELD/MATH/MANDELBROT/BAY.GIF
Azonban az AdS/CFT a téridő egy egyszerűsített változatára támaszkodik, ami nem teljesen azonos a valós univerzummal.
A KUTATÓK MOST AZON DOLGOZNAK, HOGY MEGTALÁLJÁK A TEÓRIA SZÉLESEBB KÖRŰ FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDSZEREIT
a mindennapi világban, így például a nehéz-ionok ütközéseinél, a nagy hőmérsékletű szupervezetők esetén.
Ám a nagy tudományos „Szent Grál” felfedezése, hogy minderre megtalálják az alapvető fizikai elveken alapuló bizonyítékot is, egyelőre még várat magára.
Albert Einstein
Albert Einstein (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) német-amerikai elméleti fizikus. A speciális és az általános relativitás elmélet megalkotója, illetve a tömeg-energia ekvivalencia (E = mc²) felfedezője. 1921-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek a vizsgálatáért. Zsidó származása miatt kénytelen volt elmenekülni a náci Németországból, bár világéletében tagadta a személyes isten létezését. 1999-ben a Time magazin az "évszázad emberének" választotta.
Idézetei
- Szintén sok tudományos elképzelésen elmélkedtem, miközben a babakocsidat tologattam
- I have also considered many scientific plans during my pushing you around in your pram!
- levél a fiának, Hans Alber Einsteinnek (1918 június)
- Drága anyukám! Van egy örvendetes hírem. Most kaptam egy táviratot H. A. Lorentz-től, hogy az angol expedíciónak sikerült bizonyítani a fény elhajlását a nap közelében.
- Dear mother! Today a joyful notice. H. A. Lorentz has telegraphed me that the English expeditions have really proven the deflection of light at the sun.
- Képeslap az édesanyjának, Pauline Einsteinnek (1919)
- Elfogadhatjuk az éter létezését, csak fel kell hagynunk a konkrét mozgásállapotának meghatározásával, azaz el kell vennünk az utolsó mechanikai tulajdonságát is, amelyet még Lorentz meghagyott.
- We may assume the existence of an aether; only we must give up ascribing a definite state of motion to it, i.e. we must by abstraction take from it the last mechanical characteristic which Lorentz had still left it.
- Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú.
- Raffiniert ist der Herrgott, aber boshaft ist er nicht.
- Einstein akkor ejtette el ezt a megjegyzést, amikor 1921 áprilisában először járt a Princeton Egyetemen. Ma a hajdani matematikai intézet közösségi termében, a tűzhely felett olvasható.
- Amikor később megkérdezték hogy értette, ezt válaszolta: "A természet az alapvető fennköltsége miatt rejti el titkait, nem pedig fortélyok révén."
- A kvantummechanika kifejezetten impozáns. De egy belső hangocska nekem azt súgja, hogy még nem az igazi. A teória sokat elárul, de igazán nem visz minket közelebb az „öreg” titkaihoz. Mindenesetre, meggyőződésem, hogy ő nem dobál kockákat.
- Quantum mechanics is certainly imposing. But an inner voice tells me that it is not yet the real thing. The theory says a lot, but does not really bring us any closer to the secret of the 'old one'. I, at any rate, am convinced that He does not throw dice.
- Max Bornnak írt leveléből (1926 december 4.)
- Gyakran használt másik formája az „Isten nem kockázik!” vagy „Isten nem vet kockát!”.
- Hogy meg tudsz-e vizsgálni egy tárgyat vagy sem, az a teórián múlik, amit használsz. A teória az, ami eldönti, hogy valamit meg lehet-e vizsgálni.
- Whether you can observe a thing or not depends on the theory which you use. It is the theory which decides what can be observed.
- Zsidó vagyok és örülök, hogy a zsidókhoz tartozom.
- I am a Jew and glad to belong to the Jewish people
- Levele a Zsidó vallású német állampolgárok központi bizottságához, 1920
- Én egy mélységesen vallásos hitetlen vagyok; ez egy új vallásféle.
- Nem vagyok ateista, és nem hiszem, hogy panteistának hívhatnám magamat. Egy kisgyermek helyében vagyunk, aki belép egy hatalmas könyvtárba, ami tele van különböző nyelvű könyvekkel. A gyerek tudja, hogy valakinek meg kellett írnia ezeket a könyveket. Nem tudja, hogyan. A gyermek halványan sejt valamilyen titokzatos rendet a könyvet elrendezésében, de nem tudja, hogy mi az. Nekem úgy tűnik, ez a hozzáállása akár a leginteligensebb embernek is Isten irányába.
- I'm not an atheist and I don't think I can call myself a pantheist. We are in the position of a little child entering a huge library filled with books in many different languages. The child knows someone must have written those books. It does not know how. The child dimly suspects a mysterious order in the arrangement of the books but doesn't know what it is. That, it seems to me, is the attitude of even the most intelligent human being toward God.
- Az emberarcú Isten-elmélet idegen számomra, és még naivnak is tartható.
- Spinoza Istenében hiszek, aki a világ törvényszerű harmóniájában nyilvánul meg, és nem egy olyan Istenben, aki az emberek cselekedeteivel és végzetével foglalkozik.
- I believe in Spinoza's God, Who reveals Himself in the lawful harmony of the world, not in a God Who concerns Himself with the fate and the doings of mankind.
- Válaszul Herbert S. Goldstein, New Your rabbijának távíiratára (1929 Április 24.), amely így szólt: "Hisz ön Istenben? Stop. Válasz 50 szóig fizetve." Einstein 25 (német) szóval válaszolt.
- A vallás és a tudomány közötti ellentétek jelenlegi legfőbb forrása az emberarcú Istenről alkotott felfogásból ered.
- Ami Istent illeti, az én állásfoglalásom agnosztikus. Meggyőződésem szerint az erkölcsi alapelvek elsődleges fontosságának biztos tudata, ami által az élet jobb és nemesebb, nem igényel egy törvényhozót, főleg nem olyat, aki jutalmazásra vagy büntetésre alapozza törvényeit.
- Nem hiszek a személyes Istenben, s ezt a felfogásomat sohasem titkoltam el, hanem mindig világosan kifejezésre juttattam. Ha van valami bennem, ami vallásosnak nevezhető, az az a határtalan csodálat, amelyet világunk szerkezete ébreszt bennem, világunké, amennyire azt tudományunk feltárni képes.
- Ha a zsidóságot a prófétáktól és a kereszténységet – úgy, amint azt Jézus Krisztus tanította – a későbbiek, de különösen a papok toldalékaitól leválasztjuk, úgy olyan tant kapunk, amely alkalmas az emberiség szociális betegségeinek meggyógyítására.
- Meglehet, Jézusnál nagyobb dolgokat is véghez tudunk vinni, mert a Bibliában róla írottak költőien kiszínezettek.
- Nem hiszek az egyén halhatatlanságában, és az etikát kizárólag emberi ügynek tartom, ami fölött nem áll emberfeletti hatalom.
- Tehát mélységesen vallásos voltam, de 12 éves koromban ennek hirtelen vége szakadt. Azáltal, hogy sok közismert tudományos könyvet olvastam, hamarosan arra a meggyőződésre jutottam, hogy sok bibliai történet nem lehet igaz. Ez a felismerés tett gyanakvóvá minden hatalommal szemben, és ez a hozzáállás egész életemet végigkíséri.
- Az erkölcsi jóért folytatott küzdelemben az egyházi tanoknak fel kell adniuk az emberarcú Isten-képet. Ez azt is jelenti, hogy fel kell adniuk a remény és félelem ilyetén eredeztetését, ami a múltban óriási hatalmat adott a papok kezébe.
- Minél inkább fejlődik az emberiség vallásos világképe, annál inkább úgy tűnik, hogy az őszinte vallásosság nem az élettől, haláltól való félelemben, a vak hitben rejlik, hanem abban a törekvésben, hogy racionális ismereteket szerezzünk.
- A vallásos ember őszinte abban az értelemben, hogy nem kételkedik az olyan emberfeletti tárgyak és célok létében és jelentőségében, amelyek nem feltételeznek ésszerű alapokat, de nem is alkalmasak rá.
- Mily különös a mi helyzetünk, a Föld gyermekeié. Csak rövid látogatásra van itt mindenki. Nem tudja miért, de néha azt hiszi, hogy sejti.
- A kutatót az egyetemes érvelés érzése tartja hatalmában. Vallásos érzülete a természeti törvények harmóniájának elbűvölő csodálatában ölt formát, ami egy olyan felsőbbrendű intelligenciát tükröz, melyhez képest az emberiség módszeres gondolkodása és tettei teljesen jelentéktelenek. Ez kétségtelenül hasonlít ahhoz, ami minden érában a vallásos lángelméket hatalmában tartotta.
- A szervezett vallás az előző háború (értsd: I. világháború) során elvesztett tekintélyéből visszaszerezhet valamennyit, ha arra szenteli magát, hogy követői energiáját és jóakaratát a növekvő szűklátókörűség ellen mozgósítja.
- New York Times-nak adott interjú (1934. április 30.)
- Nehezen találsz olyan komoly gondolkodású elmét, akinek ne lenne egyéni vallásos világképe. De ez a vallásosság különbözik a naiv emberétől. Az utóbbiak Isten gondoskodásából hasznot várnak, félnek haragjától; egy olyan érzés szublimálása ez, ami hasonlít az apa és gyerek közötti kapcsolathoz.
- Mivel belső élményeink érzékeléssel szerzett benyomásaink reprodukcióiból és kombinációiból állnak, a lélek fogalma test nélkül számomra üresnek és értelmetlennek tűnik.
- Nem tudok elképzelni egy személyes Istent, aki közvetlenül befolyásolná az egyének cselekedeteit... Vallásosságom a végtelenül felsőbbrendű szellem alázatos csodálata. E szellem a kis dolgokban nyilvánul meg, hogy megérthessük valóságát.
- A természet minden igaz kutatója vallásos tiszteletet érez, mert nem tudja elképzelni, hogy ő az első, aki kigondolta a rendkívül törékeny szálakat, amelyek észleléséhez kötődnek.
- Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (...) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges.
- New York Times (1930. november 9.)
- Ha nem fizikus lennék, akkor valószinűleg zenész lennék. Gyakran gondolkozom zenében. Ábrándjaimat a zenében élem. Zenében kifejezve látom az életem... Tudom, hogy a legtöbb örömöt az életemben a hegedűmből csalom elő.
- If I were not a physicist, I would probably be a musician. I often think in music. I live my daydreams in music. I see my life in terms of music... I do know that I get most joy in life out of my violin.
- A képzelet fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.
- Imagination is more important than knowledge. Knowledge is limited. Imagination encircles the world.
- Forrás: "Mit jelent az élet Einsteinnek: George Sylvester Viereckkel interjúja" (1929)
- Hiszek a megérzésben és az ihletben. A képzelet fontosabb, mint a tudás. Míg a tudás véges, addig a képzelet felöleli az egész világot, haladásra ösztökél, létrehozza az evolúciót.
- I believe in intuition and inspiration. Imagination is more important than knowledge. For knowledge is limited, whereas imagination embraces the entire world, stimulating progress, giving birth to evolution.
- Forrás: "Kozmikus vallás: más egyéb véleményekkel és aforizmákkal" (1931)
- Ami igazán számít, az az ihlet.
- A képzelőerő mindennek az alapja. Ez az, ami bepillantást enged a jövőbe.
- Az élet olyan, mint a biciklizés. Hogy megtartsd az egyensúlyod, mozgásban kell maradnod.
- Life is like riding a bicycle. To keep your balance you must keep moving.
- Eduard fiának írt leveléből (1930. Február 5.)
- Hogy megbüntessen a szaktekintélyek megvetéséért, a Sors belőlem is egy szaktekintélyt csinált.
- To punish me for my contempt of authority, Fate has made me an authority myself.
- Nem csak egy egyszerű pacifista vagyok, hanem egy harcos pacifista. Hajlandó vagyok harcolni a békéért. Semmi nem vet véget a háborúnak, hacsak nem maguk az emberek tagadják meg a hadba vonulást.
- I am not only a pacifist but a militant pacifist. I am willing to fight for peace. Nothing will end war unless the people themselves refuse to go to war.
- A szerelembe esés egyáltalán nem a legbutább dolog, amire az emberek képesek - de a gravitáció nem hibáztatható ezért.
- Falling in love is not at all the most stupid thing that people do — but gravitation cannot be held responsible for it.
- Általános használt formája: A gravitáció nem hibáztatható azért, hogy az emberek szerelembe esnek.
- Mint a nagyfrekvenciás áram birodalmának kimagasló úttörőjének... gratulálok önnek az életművének hatalmas sikeréért.
- Sie als erfolgreicher Pionier auf dem Gebiete der hochfrequenten Ströme... Ich beglückwünsche Sie zu dem grossen Erfolge Ihres Lebenswerkes.
- Einstein levele Nikola Teslához 75. születésnapja alkalmából (1931)
- Minden vallás, művészet és tudomány egyazon fának a különböző ágai. Ezeknek a törekvéseknek a célja az ember életének megnemesítése, a pusztán fizikai létezésből való kiemelése és az egyén elvezetése a szabadsághoz.
- All religions, arts and sciences are branches of the same tree. All these aspirations are directed toward ennobling man's life, lifting it from the sphere of mere physical existence and leading the individual towards freedom.
- Korunkat megkülönböztetik a csodálatos eredmények a tudományos megértés területein és ezen területeken a technika alkalmazása. Ki ne örülne ennek? De ne feledjük, hogy az emberi tudás és a szakértelem egymagában nem képes az emberiséget egy boldog és méltóságteljes életre vezetni.
- Our time is distinguished by wonderful achievements in the fields of scientific understanding and the technical application of those insights. Who would not be cheered by this? But let us not forget that human knowledge and skills alone cannot lead humanity to a happy and dignified life.
- Az eljövendő generációk aligha hiszik el, hogy egy ilyen ember, hús-vér formában valaha ezen a földön járt.
- Generations to come, it may be, will scarcely believe that such a one, as this, ever in flesh and blood walked upon this earth.
- Mahatma Gandhiról mondta, 70. születésnapja alkalmából (1939)
- Hiszem, hogy korunk politikusai között Gandhi világnézete a legfelvilágosultabb. Törekednünk kell arra, hogy az ő szellemében cselekedjünk: ne használjunk erőszakot, amikor ügyünkért harcolunk, és tartózkodjunk a részvételtől olyasmiben, amit rossznak tartunk.
- I believe that Gandhi's views were the most enlightened of all the political men of our time. We should strive to do things in his spirit: not to use violence for fighting for our cause, but by non-participation of anything you believe is evil.
- Eredeti hangon
- A tisztelet, ami Gandhit az egész világon övezi, arra a jobbára öntudatlan felismerésre épül, hogy korunk a morális hanyatlás időszaka, és ebben ő volt az egyetlen államférfi, aki a politikai szférában az emberi kapcsolatoknak azt a magasabb koncepcióját képviselte, amelyre minden erőnkkel törekednünk kell.
- The admiration for Mahatma Gandhi in all countries of the world rests on recognition, mostly sub-conscious, recognition of the fact that in our time of utter moral decadence, he was the only statesman to stand for a higher level of human relationship in political sphere. This level we must, with all our forces, attempt to reach.
- Oly sok ember manapság - még hivatásos tudósok is - olyannak tűnnek nekem, mint aki már több ezer fát látott, de még soha nem látott egy erdőt. A történelmi és filozófiai háttértudás adja meg a függetlenséget a generációjának azon előítéleteitől, amelyektől a legtöbb tudós szenved. Véleményem szerint - Ez a filozófiai meglátás által megteremtett függetlenség különbözteti meg az egyszerű iparos embert az igazság igaz kutatójától.
- So many people today — and even professional scientists — seem to me like someone who has seen thousands of trees but has never seen a forest. A knowledge of the historic and philosophical background gives that kind of independence from prejudices of his generation from which most scientists are suffering. This independence created by philosophical insight is — in my opinion — the mark of distinction between a mere artisan or specialist and a real seeker after truth.
- Az arányok mércéje, ami a rosszat nehézzé, a jót pedig könnyűvé teszi.
- Er ist eine Skala der Proportionen, die das Schlechte schwierig und das Gute leicht macht.
- az aranymetszésről
- Egyetértek az ellenség szeretetéről szóló megjegyzésével, ameddig az a tettekre vonatkozik. De számomra a megismerhetőség alapja a bizalom a korlátlan ok-okozati viszonyban. 'Nem utálhatom azért, mert azt kell tennie, amit tesz.'
- I agree with your remark about loving your enemy as far as actions are concerned. But for me the cognitive basis is the trust in an unrestricted causality. 'I cannot hate him, because he must do what he does.'
- Soha ne tegyél semmit a lelkiismereted ellenére, még ha az állam követeli is.
- Never do anything against conscience even if the state demands it.
- Törekvéseink és döntéseink legfőbb elvét a zsidó-keresztény vallásos hagyomány adja. Nagyon magasztos az a cél, amit gyarló erőfeszítéseinkkel, csak elégtelenül tudunk elérni, de ami a törekvéseinknek és értékeinket a biztos talaját biztosítja.
- The highest principles for our aspirations and judgments are given to us in the Jewish-Christian religious tradition. It is a very high goal which, with our weak powers, we can reach only very inadequately, but which gives a sure foundation to our aspirations and valuations.
- Mindenki tisztában van azzal a súlyos és fenyegető helyzettel, amiben az emberi társadalom van, de csak néhányan cselekednek helyesen.
- Everyone is aware of the difficult and menacing situation in which human society (...) now finds itself, but only a few act accordingly.
- Az emberi lét része az egésznek, amit mi "Univerzumnak" hívunk, egy olyan rész, amelyet behatárol a tér és az idő.
- A human being is a part of the whole, called by us "Universe," a part limited in time and space.
- A tudomány egy csodálatos dolog, amíg nem abból kell megélned.
- Science is a wonderful thing if one does not have to earn one's living at it.
- Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi.
- I have no special talents. I am only passionately curious.
- Egy levélben Carl Seelig-nek (1952 Március 11.)
- Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést.
- Az üres gyomor rossz politikai tanácsadó.
- Minél gyorsabban haladsz, annál kisebb vagy.
- A házasság rabszolgaság - csak civilizált formában.
- A horoszkóp egy olyan jóslat, melyet sorsunk kisebb-nagyobb eltérésekkel egyébként is bevált egyszer.
- Azt kérdezik tőlem, van-e noteszem, amibe feljegyzem a jó ötleteimet. Volt egy, de elhagytam...
- A kreativitás titka, hogy jól tudod leplezni a forrásaidat.
- Mióta a matematikusok megtámadták a relativitás-elméletet, azóta én magam sem értem.
- Nem furcsa, hogy én, aki csupa népszerűtlen könyvet írtam, ilyen népszerű fickó lettem?
- Jól érzem magam, figyelembe véve, hogy túléltem a nácizmust és két feleséget.
- Végtelen számú kísérlet sem bizonyíthatja igazamat; egyetlen kísérlet is bizonyíthatja, tévedtem.
- A világ egy veszélyes hely, nem azok miatt, akik gonoszságokat követnek el, hanem azok miatt, akik ezt tétlenül nézik.
- Tudni akarom, hogyan teremtette Isten a világot.
- Egyszerűen semmibe vettem egy axiómát.
- A háborút nem humánusabbá kell tenni, hanem el kell törölni.
- Ha tudtam volna, inkább órásmesternek megyek.
- Nem olyan az egész filozófia, mintha mézzel írták volna? Első látásra élesnek tűnik, aztán újra odanézve eltűnik. Csak a maszlag marad.
- A nukleáris láncreakció felfedezése semmivel sem kell, hogy közelebb vigye az emberiséget a pusztuláshoz, mint a gyufa feltalálása.
- Milyen sivár az a kor, melyben könnyebb egy atomot szétrombolni, mint egy előítéletet!
- A kevés tudás veszélyes. A sok is.
- A legnehezebben megérthető dolog a világon a jövedelemadó.
- Ha valaki örömét leli abban, hogy négyes sorokban zenére masírozzon, az épp elég ok arra, hogy megvessem.
- A józan ész a tizennyolc éves korunkra összegyűjtött előítéletek gyűjteménye.
- Amennyiben a matematika törvényei a valóságra vonatkoznak, nem biztosak, ha pedig biztosak, nem a valóságra vonatkoznak.
- Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos.
- Egy dolog annyira egyszerű, amennyire csak lehetséges, de semmivel sem egyszerűbb.
- Ez a filozófiai alapelv úgy is ismerheted, mint Occam borotvája
- Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.
- Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.
- A kérdés, ami néha elbizonytalanít: én vagyok őrült, vagy mindenki más?
- Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, EZ a relativitás.
- Cselekedeteinket arra a mindig jelen lévő tudatosságra kell alapoznunk, hogy az emberek gondolkodásukban, érzelmeikben és cselekedeteikben nem szabadok, de csak annyira kötöttek indítékaik által, mint a csillagok mozgásukban.
- Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat.
- Nem becsülöm azt az embert, aki élvezettel tud a sorban zeneszó mellett menetelni; ez az ember agyát csak tévedésből kapta, hiszen teljesen elegendő lett volna neki a gerincvelő is.
- ... létezik az idők szelleme, egy – a generációra jellemző– gondolkozásmód, amely emberről emberre száll, és egy társadalomnak jellegzetes bélyegét adja. E korszellem változásában kevés munkával mindenkinek részt kell vennie.
- Ne beszéljünk addig nagy felfedezésekről vagy haladásról, míg a világon egyetlen boldogtalan kisgyerek is létezik.
- Nem kell megértenünk a világot; elég, ha eligazodunk benne.
- Igazán értékesnek az emberi üzemben nem az államot találom, hanem az alkotó és érző egyént, a személyt: ő egyedül alkot nemeset és finomat...
- Sorsunk az lesz, amit majd megérdemlünk.
- Tanuld meg a játékszabályokat, aztán már csak játszanod kell - persze mindenkinél jobban.
- A tudomány legalapvetőbb gondolatai alapvetően egyszerűek, és szabályként bárki számára érthető nyelven megfogalmazhatóak.
- A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága.
- Nem vagyok én olyan okos, csak többet foglalkozom a problémákkal.
- Aki nem tud csodálkozni és borzongani az élet titokzatos szentélyében, az olyan, mint a halott, akinek a szemei becsukódtak.
- Eddigi tapasztalataink... arra a feltevésre jogosítanak, hogy a természet a matematikailag elgondolható legegyszerűbb megoldást valósítja meg.
- Az ember igazi értékét úgy lehet meghatározni, hogy megvizsgáljuk, mily mértékben és milyen értelemben tudta Énjétől felszabadítani magát.
- Ha... a valóságról szerzett tudomásunk kezdete és vége a tapasztalat, mi szerepe van a tudományban az értelemnek?
- A régi törvények érvényüket vesztik, mihelyt a mozgó test sebessége megközelíti a fényét... A tömeg tulajdonképpen energia, viszont az energiának is van tömege.
- Én mindenkivel egyformán beszélek, a szemetessel ugyanúgy, mint az egyetem elnökével.
- A képzelőtehetség fontosabb, mint az ismeret.
- Nézzék, a távíró nem más, mint egy nagyon-nagyon hosszú macska. Meghúzzák a farkát New Yorkban és a feje Los Angelesben nyivákol. Értik ezt? Namármost, a rádió pontosan ugyanígy mûködik: itt beküldik a jelet, ott pedig megkapják. Az egyetlen különbség, hogy itt nincsen macska.
- Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel.
- I know not with what weapons World War III will be fought, but World War IV will be fought with sticks and stones.
- Ha csak az ismert dolgok érdekelnének, lakatosnak mentem volna.
- Ne bánkódj, ha gondjaid vannak a matematikával, biztosíthatlak, az enyémek sokkal nagyobbak!
- A világ legnagyobb matematikai felfedezése a kamatos kamat.
- Newton, bocsáss meg nekem!
- Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.
- A világ örök titka a megismerhetősége
- A világban az a legérthetetlenebb, hogy érthető.
- A Heisenberg-Bohr-féle megnyugtatási filozófia - vagy vallás? - kieszeli, hogy a hívőknek puha párnát szolgáltat, ahonnan nem könnyű őket felriasztani. Hagyja tehát feküdni őket. Rám azonban ez a vallás kevéssé hat...
- Aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált semmi új dolgot.
- Ha az életben elérhető sikert A-nak vesszük, akkor A=X+Y+Z. X a munka, Y a játék, Z pedig, hogy befogod a szád.
- Tanulj a tegnapból, élj a mának, reméld a holnapot. A fontos az, hogy mindig legyenek kérdéseid.
- A titokzatosnál nincs csodálatosabb. Alapvető érzés ez, ott áll az igazi művészet és az igaz tudomány bölcsőjénél. Aki nem ismeri, aki nem tud többé csodálkozni és nem érez meglepetést, az olyan, akár a halott, akinek lezáródott a szeme. (Hogyan látom a világot?)
- A világegyetem káosz, mégis racionális törvények uralják.
- Tizenhat éves koromban megfordult bennem egy gondolat...Ha egy fénysugáron utaznék...Ezt az utazást úgy észlelném, mint térben rezgő mágneses teret, amely valójában nem is mozog. Ez sem a tapasztalat, sem a Maxwell-egyenletek szerint nem lehetséges.
- Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.
- A múlt, jelen és jövő közti különbség illúzió csupán, még ha oly makacs is.
- Ha valaki arra vállalkozik, hogy megítélje, mi igaz és való, vállalkozását az istenek nevetése futtatja zátonyra.
- A legfontosabb dolog: Nem szabad abbahagyni a kérdezősködést.
- A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.
- Science without religion is lame, religion without science is blind.
- Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.
- Newton pontos terve szerint suhan a csillag, és arra int néma pályán róva terét, ki-ki tisztelje mesterét.
- Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes.
- A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből.
- A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó.
- Az atomenergia felszabadítása mindent megváltoztatott, kivéve a gondolkodásunkat, s ez hajt minket fegyvertelenül a katasztrófa felé.
- Mi az értelme a létezésünknek és mi az értelme egyáltalán az élőlények életének? Erre a kérdésre válaszolni tudni nem egyéb mint vallásosnak lenni.
- Te azt kérded: van egyáltalán értelme ezt kérdezni? Mire én azt felelem: aki saját és embertársai életét értelmetlennek találja, az nemcsak boldogtalan, hanem arra is alig képes, hogy éljen.
- A jóhiszemű emberre hárul az a feladat, hogy környezetében a tiszta emberiességnek ezt a tanát tőle telhetően feléleszteni igyekezzék. Ha ezt becsületesen megkisérli – anélkül, hogy kortársai félretaszítanák vagy megsemmisítenék –, akkor magát a közösséget boldognak mondhatja.”
- Nem oldhatjuk meg a problémákat, ugyanazt a gondolkodásmódot alkalmazva, amellyel megteremtettük őket.
- We can't solve problems by using the same kind of thinking we used when we created them
- alternatív fordítás: Egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett.
- Kedves Utókor, ha nem lettetek igazságosabbak, békeszeretőbbek és általában véve értelmesebbek, mint amilyenek mi vagyunk (voltunk) - no, akkor vigyen el benneteket az ördög. Ezzel a jókívánsággal maradok (maradtam) tisztelettel: Albert Einstein.
- Egy időkapszulában elhelyezett levél 1936-ból
- A világegyetemben az a leginkább felfoghatatlan, hogy meg lehet érteni.
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
Megjegyzések
Megjegyzés küldése