Svalbard, Norvégia globális vetőmag-tároló
Svalbard, Norvégia
globális vetőmag-tároló
Spitsbergen, Norvégia
Ezt a vetőmag-tárolást úgy tervezték, hogy a magok széles választékát tárolja annak érdekében, hogy megőrizze a növények sokféleségét és biztosítsa az emberek számára, hogy bármilyen földi katasztrófa esetén táplálékforrás legyen.
A Doomsday Seed Vault-t 2008-ban hozták létre a hagyományos növények génbankjainak védelmére szolgáló védőháló létrehozásával.
A tároló vegyület Spitsbergenben található, a bolygó egyik legtávolabbi helyén, amelyet az emberek továbbra is hozzáférhet.
A Spitsbergen egy nagy kopár sziklasziget az Északi-sarkkörön, kevesebb mint ezer mérföldre az Északi-sarktól és főként jegesmedvék lakják, és a boltozat egy régi rézbányában található.
A terület geológiailag stabil és permafagy borítja, ideális a magok hosszú távú tárolására.
Mintha az elszigetelt táj nem lenne elég, a vetőmagszéfet robbanásbiztos ajtó mozgásérzékelőkkel, légzárakkal és 1 méter vastag acél vasbeton falakkal védik.
Egy 400 láb hosszú alagút, amelynek mindkét végén légzárak vannak, három hűtőkamrához vezet, amelyek mindegyike 90 láb hosszú, 30 méter széles és 16 láb magas.
A létesítmény akár 4.5 millió különféle vetőmagfajtát képes tárolni, így a boltozat otthona a világ legkülönfélébb növényi gyűjteményének.
A magokat három rétegű fóliacsomagolásba csomagolják és hőszigeteléssel zárják le a nedvesség elkerülése érdekében.
A konkáv alagútfejet úgy tervezték, hogy eltérítse a rakétaütés erejét, és a bejárat és a magok között öt szintű reteszelt ajtó található.
A boltozatban tartott -18 fokos hőmérsékleten egyidejűleg ügyeljen arra, hogy a szerkezet és a benne levő magok ezer évig megmaradjanak.
VETŐMAGBANKOK A JÖVŐ BIZTONSÁGÁÉRT
A magbank a génbankok egy típusa. Olyan létesítmény, ahol megfelelő körülményeket tartanak fenn a különböző vadon élő vagy termesztett növényfajok magmintáinak hosszú távú megőrzésére. Az egyik legismertebb ilyen magbank a norvégiai Spitzbergákon található magtároló, angol nevén: Svalbard Global Seed Vault, magyarul Spitzbergák Nemzetközi Magbunker.
Magbank a norvég Svalbard szigetén (Fotó: Arterra/Universal)
E létesítményt a norvég kormány hozta létre abból a célból, hogy megőrizze az ismert élelmiszernövények magvait egy esetleges globális katasztrófát (vulkánkitörés, világháború vagy gyors tengerszint-emelkedés) követő időszak biztonságosabbá tételének érdekében. De nem csak a legrosszabb esetre készülnek. A magbankok a világ növényeinek genetikai anyagának világméretű kollekcióját őrzik, a kezelésüket alapítványok, egyetemek és kormányok végzik. Több mint 132.000 rizsfajta minta található például a Fülöp-szigeteki Nemzetközi Rizsgénbankban (International Rice Genebank). Búza és kukorica, valamint kevéssé ismert vadon élő rokonaik duzzasztják a Mexikóvárostól nem messze található Nemzetközi Kukorica- és Búzajavító Központ (International Maize and Wheat Improvement Center) raktárait.
Más terményeknek is vannak hívei és gyűjteményei szerte a világon. Hírek szólnak a tajvani World Vegetable Center híres padlizsánkollekciójának teljességéről.
Ezek az erőforrások általában a jobb, szívósabb vagy ízletesebb növényeket előállítani kívánó növénynemesítők számára állnak rendelkezésre. A génbankok a nyílt tudomány részei, azért vannak, hogy szolgáljanak. Példának okáért a nagy léptékű genomszekvenálás térnyerésével ezek a tárolók egy új szerepet is kezdenek betölteni. Ha meg akarjuk ismerni a chili paprika evolúciós történetét, vagy azt, hogy hogyan lehet olyan csicseriborsót nemesíteni, amely képes túlélni az éghajlatváltozást, a magbank egy érdekes adatkészletet kínál, amelyre a kutatók, nemesítők támaszkodhatnak. Amennyiben széleskörű információval rendelkezünk egy növény genetikájával kapcsolatban, úgy összefüggésbe hozhatjuk génjeit annak megjelenésével, szívósságával és egyéb tulajdonságaival is. Ez megkönnyíti az ígéretes szülők kiválasztását a potenciális jövőbeli fajtákhoz. Ebben az összefüggésben egy vetőmagbank több tízezer mintája vagy – ahogyan általában ismert – csatlakozásai gazdag tárházul szolgálnak a növények működésének megértéséhez.
Ha egy adott növény géntörténetét szeretné tanulmányozni, a magbank jó kiindulópont (Fotó: Sarayut Thaneerat/Getty Images)
Rajeev Varshney, az ausztrál Murdoch Egyetem munkatársa a közelmúltban egy hatalmas szekvenálási projektet indított el.
Az ottani magbankban több mint 20 000 csicseriborsó és rokon állománya, valamint hatalmas köles-, cirok- és egyéb termények gyűjteménye található, amelyek egyes fajtáit már kiirtották eredeti hazájukban.
A Murdoch Egyetem csapata több mint 1600 gént azonosított a csicseriborsóban, amelyek újnak számítanak a tudomány számára, s amelyek új módokat jelenthetnek a betegségekkel és az éghajlatváltozással szembeni rezisztencia növekedésére is az adott terményben. (Pasquale Tripodi at CREA Research Centre for Vegetable and Ornamental Crops in Italy.)
Egy másik, 2021-ben közzétett nagy szekvenálási projekt során Pasquale Tripodi, az olaszországi CREA Zöldség- és Dísznövénytermesztési Kutatóközpont (CREA Research Centre for Vegetable and Ornamental Crops) munkatársai több mint 10 000 paprika DNS-részletét szekvenálták. Öt különböző magbankban tárolt paprika adatait összevetve egy olyan családfát hoztak létre, amely lehetővé tette a paprikafajták réges-régi mozgásának nyomon követését Európa és Ázsia között, feltehetően kereskedelmi utak mentén. Bár ez a munka a paprika genomjának csak egy részét szekvenálta, lehetővé tette a kutatóknak, hogy bepillantást nyerjenek a növények történetébe.
Ahogy egyre több kutatócsoport szekvenálja a magbankok bőségét, nemcsak ezeknek az ismerős növényeknek a rejtett útjait és vadon élő rokonait fedezhetjük fel, hanem azokat a géneket is, amelyek megmentőink lehetnek az éghajlati bizonytalanság idején.
World Vegetable Center, más vetőmagbankokhoz hasonlóan, arra törekszik, hogy a genetikai és egyéb információkat olyan formátumba helyezze, amelyet a növénytermesztők könnyen böngészhetnek.
Sok tenyésztő számára kihívást jelent a tízezres nagyságú gyűjtemények egyes fajtái közül választani. Ezért a magbankok mindössze néhány száz tagból álló kollekciókat állítanak össze. Ezek egy-egy témára összpontosulnak – például olyan növények, amelyeket már teszteltek és bizonyítottan jól használhatóak egy hidroponikus farmon. Vagy például lehetnek olyan növények, amelyek nem fehérednek ki, ha a sós víz átitatja a talajt, vagy lehetnek olyan növények, amelyek jól viselik a szárazságot.
A genetikai információk és a részletes fizikai leírások együtt is bemutathatók.
Ekkor azok a tenyésztők, akik cégeknek, egyetemeknek vagy más intézményeknek dolgoznak, bizonyos értelemben bevásárolhatnak azon tulajdonságokból, amelyeket a növényekben szeretnének meghonosítani.
A magbankok ily módon többek, mint csak egyfajta páncélszekrények: aktív tárhelyei annak, ami a bolygón él vagy élt, és készen állnak arra, hogy előállítsák azt, ami a jövőben itt élhet.
Forrás: www.bbc.com
(Biokultúra 2023/6)
---------
Ítéletnapi vetőmagbank: már 1,2 millió vetőmagmintát őriznek a létesítményben
Minden korábbinál változatosabb összetételű szállítmánnyal lett gazdagabb az intézmény.
Csaknem 20 ezer újabb vetőmagmintával gyarapodott a norvégiai Spitzbergákon működő globális magbank (Global Seed Vault), amely a hétvégén ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját
A magbank még 2008-ban épült az Északi-sarktól 1000 kilométerre azzal a céllal, hogy a benne elhelyezett magokat megvédje olyan katasztrófák hatásaitól is, mint például, amit egy nukleáris háború okozna – fotó: unsplash.com
A magokat globális vészhelyzet esetére őrzik
Február 26-án volt az intézmény születésnapja, aminek alkalmából 19 500 ritka haszonnövényfajta magjából kaptak mintát, többek között olyan balkáni országokból, mint Albánia, Észak-Macedónia és Horvátország, vagy a nyugat-afrikai Benin.
Az "ítéletnapinak" (doomsday) is nevezett magbankban ezzel a minden korábbinál változatosabb összetételű szállítmánnyal mostantól meghaladja a vetőmagminták száma az 1,2 milliót, melyeket globális vészhelyzet esetére őriznek.
A magtárolót minden évben csak háromszor nyitják ki
A magbank még 2008-ban épült az Északi-sarktól 1000 kilométerre azzal a céllal, hogy a benne elhelyezett magokat megvédje olyan katasztrófák hatásaitól is, mint például, amit egy nukleáris háború okozna.
A földrengés- és atombiztos "ítéletnapi tárolóban" mínusz 18 Celsius-fokon, az ott elhelyezett vetőmagminták akár 1000 éven keresztül is megőrizhetők, ráadásul akkora, hogy akár 4,5 millió mintának is van hely.
A magtárolót minden évben csak háromszor nyitják ki annak érdekében, hogy új mintákat helyezzenek el benne. A vetőmagtrezort legközelebb júniusban és októberben tervezik újra kinyitni. A norvég kormány, a NordGen Északi Agrárkutató Intézet és a németországi központú World Crop Trust által 15 éve működtetett létesítményt a külvilág előtt szigorúan zárva tartják, még tévéstábokat sem engednek be. A 15. születésnap alkalmából azonban közzétettek egy virtuális túrát, így az érdeklődők betekinthetnek az intézmény falai közé.
A világraktár hátteret biztosít az új változatok nemesítőinek is
A világon valamikor még mintegy hatezer különböző növényt
termesztettek. A szakemberek szerint jelenleg az emberi kalóriafogyasztás csaknem 40 százaléka három fő gabonaféléből adódik: a búzából, a kukoricából, és a rizsből származik.
Ennek az a kockázata, hogy ha ezekből a klímaváltozás miatt rossz lesz a termés, veszélybe kerülhet a világ élelemellátása.
A tárolóból a kutatók először 2015-ben vettek ki mintákat, amikor a magokból a szíriai háborúban megrongálódott aleppói magtárba kellett szállítani.
Azóta ezeket a magokat elültették, arattak és 2017-ben a minták visszakerültek a norvég tárolóba.
A tárolóból a kutatók másodszor 2023-ben vettek ki mintákat, amikor a magokból az ukrajnai háborúban megrongálódott magtárba szállítottak
A zágrábi mezőgazdasági minisztérium közlése szerint most a Horvát Nemzeti Növényi Génbankból 161 magmintát helyeztek el a globális magbankban, köztük 153 hagyományos gabona- és nyolc zöldségféle magját.
----------------------------------------------------------------------
Megjegyzések
Megjegyzés küldése