a 'KENUKIRÁLY': Wichmann Tamás.
Szent Jupát avagy Wichmann - kocsma
baloldal és jobboldal sportlegenda tisztelői
összefogtak
2021. 02. 12.
Hazafiságot kívánt az olimpiára készülő sportolóknak a kenuslegenda Wichmann Tamás
Wichmann Tamás a tatai tavon.
1966-ban 1000 méteren világbajnoki ezüstérmet szerzett, majd két évre rá a Mexikóvárosban tartott olimpián a kenu párosok hasonló távján szintén második lett.
Pályafutása során kilenc világbajnoki, három Európa-bajnoki és 37 magyar bajnoki címet szerzett.
Filmszerepei
A Wichmann kocsma
Sportolói pályája mellett kiváló vendéglátós is volt, sütött-főzött, gitározott, énekelt. Ezt a vendégszerető képességét saját éttermében kamatoztatta, ami a Kazinczy utcában volt, mivel 1967-ben Erzsébetvárosba költözött. A kocsmát 2018-ban zárta be, korára hivatkozva. A sportoló kocsmája legendás volt, visszajáró törzsvendégekkel és persze a messze földön híres rántott húsával.
A szerencsések láthatták, halhatták azt is, ahogy a korábbi kenus egy szál gitáron játszik és énekel vendégeinek.
A közelmúltban az épület veszélybe került, de a Miniszterelnökség nemrég elrendelte a műemléki védettségi eljárás megindítását az épületre, így az megmenekült.
Magyar lapát
A Magyar lapát című, Wichmann Tamás életpályájáról szóló dokumentumfilmet 2020 januárjában mutatták be a Kolonics György Alapítvány szervezésében az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Hazafiságot kívánt a magyar sportolóknak
Számtalan nagy küzdelme volt a hullámok közt, de a legnagyobbat most vívja. Az egész ország imádkozik és szorít érte – hangzott el nem sokkal halála előtt, utolsó nyilvános szereplése alkalmával, mikor a Nemzeti Színházban, az Év Sportolója Gálán átvehette a Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Magyar Olimpiai Bizottság Életműdíját.
A gála közönsége felállva, vastapssal köszöntötte Wichmannt, aki akkor már jó ideje küzdött a gyilkos kórral.
„Az olimpiára készülő valamennyi sportolónak és edzőnek jó egészséget, erőt, tehetséget, szerencsét, kitartást és azt a fajta hazafiságot kívánom, amivel mindannyian kell, hogy rendelkezzünk” – mondta Wichmann Tamás, aki eközben néhány könnycseppet is elmorzsolt, majd megköszönte a feléje áradó „szeretetcunamit”.
Egy legenda halála
A sportlegenda már 2017 óta betegeskedett, többször kezelték a Szent László Kórházban. Rákbetegsége gyógyíthatatlannak bizonyult, és ezzel ő is tisztában volt. Megbetegedéséről őszintén beszélt a nyilvánosság előtt, és tisztában volt helyzete súlyosságával.
Csodák léteznek, de nem az esetemben, a gyógyulásom esélye nulla. Bármennyire is szeretném, nem tudnak meggyógyítani, csupán az életminőségemen lehet javítani
– mondta egyik utolsó interjújában a Blikknek.
Egy másik nyilatkozatában azt kívánta, hogy láthassa még a tokiói olimpia kenuversenyeinek döntőjét.
A remény hal meg utoljára
A sors különös fintora, hogy nemcsak tragikus halála miatt nem láthatta az ötkarikás játékokat, amit a járvány miatt végül egy évvel elhalasztottak.
2021. FEBRUÁR 12.
Annyi év után ő már nem ismert meg a sok búcsúzkodó kocsmavendég között, de én nagyon is tudtam, ki ő.
Máig látom magam előtt a fekete-fehér tévéképen lefagyott tekintetét, amikor az 1980-as moszkvai olimpia toronymagas favoritjaként 1000 méteren egyszerűen nem ment vele a kenu.
Hétszázötven méternél még megpróbált erősíteni, de aztán leállt, épphogy csak eljutott a célvonalig.
Meg amikor a pult mögül nézett ki azzal a nyugodt, sokat tapasztalt pillantással, és szétrakott minket Cseh Tamással, mielőtt egymásnak mentünk volna.–
Aztán Tamás halála után jó fél évvel jött a hír, hogy lebontják az egykori Wichmann-kocsmát, hogy a helyén egy tizenegy szobás szálloda épülhessen.
Először a Falanszter blog írta meg a ház történetével együtt, mert az nemcsak a kultikus kocsma miatt legendás, de ott született meg a magyar kártya is.
Az csak később derült ki, hogy az utca legrégebbi – és legkisebb – háza már itt állt az 1848-as forradalom idején is, az akkori
Kreuzgasse (Kiskereszt utca) 517. szám alatt.
A kártyafestő Schneider József 1834-ben vásárolta meg, két év múlva ebben az épületben rakta össze a 36 lapos magyarkártya-csomagját, aztán a paklikat is itt kezdték el gyártani.
Az osztrák uralom miatt választott nem magyar történelmi hősöket: Friedrich Schiller Tell Vilmos című, 1804-ben írt drámájának szereplői után inkább svájciakat.
1869-ben Rothauser Mór díszmű-, ruha- és rövidáru-kereskedő költöztette ide a boltját – és ő építtetett emeletet az új szerzeményére. 1895-ben pedig újabb profilváltás jött: kupleráj lett az épületből, ahol (a Falanszter tájékoztatása szerint) az itt dolgozó lányok prémiumszolgáltatása az volt, hogy „már hetente kétszer fürödtek, illetve ők fazonírozták először Pesten függőleges Jávor Pál-bajusszá a két vaskos tölgyfaág között pihegő mókusukat”.
Ha van valami különleges a Kazinczy utca 55. épületén, az a kétszárnyú tölgyfa kapuja, pontosabban annak kovácsoltvas rácskonstrukciója, amiben sajátos szimbólumok keverednek össze.
Van itt az ősi egyiptomi élet jeleként emlegetett füles kereszt, körülötte a szellem és az anyag egységeként összefonódó kettős háromszög (ez tehát nem egy hatágú Dávid-csillag és az épületnek sincs „zsidó” múltja, igaz, 1944–1945-ben itt volt a gettó határa).
Közöttük pedig a végtelenség jeleként a saját farkába harapó kígyó, illetve balra és jobbra is forduló indiai szvasztika.
Mindez nem véletlen: 1907-ben itt alakult meg és működött is az első világháborúig a Magyar Teozófiai Társaság.A Kazinczy utcai kocsmaépület nem műemlék, de a Wichmann nemcsak egy söröző volt a sok közül, hanem maga a genezis, a bulinegyed szívcsakrája.
Nyilván a központi elhelyezkedése is kellett ehhez –
de túlélte
- a rendszerváltást,
- a környék gyors dzsentrifikációját,
- az egyre divatosabb környéken rom- és már nem annyira romkocsmák között elterjedését
Megmaradt régimódi kocsmának, ahol a cigifüstöt vágni lehetett, de szellőztetni nem, viszont bármelyik éjszakai órában be lehetett térni egy csilis babra vagy az életmentő rántott húsos szendvicsre.
A Wichmann épülete tehát nem műemlék, de a hely az emlékek mágnespontja, a 32 év alatt szinte mindenki őriz ilyet.
Én is jártam ide, sőt az emeleti lakásrész különleges összejöveteleire, ahol különböző generációk tagjai találkoztak a megterített fehér asztal mellett. Fiatalok fiatalokkal – többeknek a nevét sem tudom, de arcról megismerem őket. Talán Kapusi Gábor vagy Vajdai Vili vitt oda először, emlékszem Káel Csabára (bizony, nyolcvanas évek!), aztán a rengeteg egyetemista, színművészetis és más lézengő ritter között az éjszaka egy kitüntetett pontján beesett Cserhalmi, Bereményi, és azok, akik egy-egy színházi előadás után szabadultak el.
És persze Cseh Tamásra. Tamással egy alkoholgőzös hajnalon a földszinti pult előtt állva ugrottunk majdnem össze (ő kétségbe vonta a lengyeltudásomat, mire én pengetős dizőznek neveztem), na ekkor nyúlt a ki a poharakat mosogató harmadik Tamás a pultból, hogy arrébb tegyen minket.
A tizenegy szobás szállodáról szóló tervet állítólag már 2018 decemberében elfogadta a VII. kerületi akkori Fidesz–KDNP-s alpolgármestere, Hutiray Gyula, de az igazi balhé csak 2021 januárjában robbant ki, amikor ebből hír is lett.
Ráadásul a bontási engedély nemcsak a Kazinczy utca 55.-ről szólt, hanem kiterjedt a Király utca több házára is.
A Király utca 27. alatti Hugmayer–Michalovits bérház például 1831-ben vendégfogadónak épült, ebben Krúdy is gyakran mulatta az időt, a földszinti kávéházban pedig „ködfátyolképei, illetve árnyképvetítései kápráztatták el a környék lakóit”, azaz a mozi őse működött – írta Védtelen örökség című könyvében Perczel Anna.
A szomszédos Dirnbahcer–Fluck bérház pedig az utca legrégebbi épülete: 1810 körül, még a nagy pesti árvíz előtt épülhetett.
Ekkoriban a Király utca még Englische König Gasse volt, a környék pedig külváros, ahol egy századfordulós fényírda simán megfért azzal, hogy az udvaron húst, kolbászt meg szalámikat füstölnek.
Amikor persze mindez kiderült, beindult a nagy sajtóhangoskodás, de arra senki nem számított, hogy ennyire.
Beindult a jobbról balra, illetve balról jobbra mutogatás is, de aztán kínosan sok helyen derült ki, hogy az örökségvédelem szétverése és a hatósági jogok einstandolása után egy önkormányzat ilyenkor nem sokat tehet, a döntések mindig a helyi kormányhivatalok kezében vannak.
Aztán túl sokat kezdtek el írni arról is, hogy milyen NER-közeli befektetők állnak a tervezett bontások és szállodaépítés mögött – szóval valami átszakadt (vagy a közben gyorsan végigfuttatott közvéleményszonda mutatott túl rossz képet),
mert jött a deus ex machina – január közepén a kormányzati magasságokból maga
a kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely hirdette ki a Wichmann-kocsma, illetve a közben szintén a képbe úszó budai Márványmenyasszony étterem ingatlanjaira vonatkozó műemléki védettségi eljárás megindítását.
(Állítólag ez egy évre mindenképpen megakasztja a bontásokat, de az eljárás befejezéséig is tilos bármilyen bontási vagy építési munkálatot elkezdeni.
Emlékek még – kinek-kinek a sajátja.
Viszonylag friss például a Magyar lapát című dokumentumfilm, aminek rendezője, Kövessy Róbert (Pol Pot megye punkjai, a Pesti lányok, Punktérítő) a közeli Madách Imre Gimnáziumba járt, sőt családi barát is volt, lévén egy másik Wichmann fiú, Ákos osztálytársa.
Így kezdett el már fiatalon a kocsmába járni, amit számára is Tamás egyénisége határozott meg.
A hely már bezárt, amikor a kamerával és Ákos kalauzolásával feljutottak a legendás emeleti részbe, ahol például a másolt VHS-filmek hőskorában a legendás későbbi szinkronrendező, Csörögi István mondott fel (egyszemélyes narrátorként) magyar szövegeket Stallone és Schwarzenegger akciófilmjeire.
De szintén itt működtetett Ifjúsági Rendezőirodát a P. Mobil-os (amúgy rokon, egészen pontosan sógor) Schuster Lóránt, és itt jött össze zsugapartijaira az első magyar viccpárt, a Pató Pál Párt is.
A Márványmenyasszony vagy a Wichmann-kocsma megóvása persze nem egyszerűen egy-egy épület védelméről szól, és messze nem csak erre a két épületre korlátozódó ügy. Saly Noémi várostörténész a következőt
nyilatkozta a Kazinczy utca 55. épületéről az Euronewsnak:
„Nem építészeti szempontból érdekes a jövő számára a ház. Nincsenek rajta puttók, stukkók és cirádák, viszont a város szövetét tekintve jelentős, hogy ez a pesti zsidó negyed legkisebb megmaradt épülete, ezért ezt a kicsi házat üvegbúra alatt kellene mutogatni.
Budapest —soha el nem múló fájdalom gyötri Wichmann Tamás (†72) családját, barátait, korábbi pályatársait.
Hónapokon át küzdött a gyilkos kór ellen, a legnehezebb pillanataiban sem panaszkodott, holott az életerős, hatalmas termetű férfi csontsoványra fogyott.
Még halála előtt néhány héttel, az életrajzi filmje bemutatóján is készségesen nyilatkozott a médiának.
Hogy a kilencszeres vb-aranyérmes, háromszoros Eb-győztes, kétszeres olimpiai második, egyszeres ötkarikás harmadik helyezett, 37-szeres magyar bajnok legenda mennyire jó és önzetlen ember volt, azt jelzi, kiemelkedő tudását, tapasztalatait már versenyző korában is igyekezett másoknak átadni.
Rengeteget tanultam tőle. Felnéztem rá, elképesztő egyéniség és egyben nagyon jó barát volt számomra, mondta Vaskúti István.
Edzésmódszereit nem titkolta, még a legnagyobb riválisaival is megosztotta. Mindent elmond róla, hogy amikor olimpiai bajnokok lettünk Foltán Lászlóval, elsőként jött oda megölelni minket, és szívből gratulált.
Még úgy is, hogy számára sajnos igazságtalan módon nem adatott meg a játékokon az elsőség – emlékezett vissza Vaskuti István (65), 1980, Moszkva bajnoka, akinek nagyon hiányzik Wichmann. –
Mindennap fáj Tamás hiánya, gyakran gondolok rá. A számítógépemen van róla egy számomra nagyon kedves fotó, azt szoktam megnyitni és nézegetni.
Borzasztó kimondani, hogy már egy éve nincs köztünk.
A kilencszeres világbajnok kenus, Wichmann Tamás egy éve hunyt el.
Vaskuti hozzátette, számtalan felejthetetlen közös élmény kötődik barátjához, akinek legendás kocsmájában ő is törzsvendég volt.
–Az a hely csakis miatta válhatott kultikussá.
A különleges személyisége mindenkit magával ragadott, ezért volt elképesztően népszerű a kocsma, amely rendszerint zsúfolásig megtelt.
Érzékenyen érintett, amikor érkezett a hír, hogy valószínűleg lebontják az épületet.
A legfrissebb információ, hogy ez mégsem történik meg, bízom benne, hogy így is marad.
Ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy Tamás nélkül az a hely sohasem lehet már a régi – sóhajtott nagyot fájdalommal a szívében Vaskuti István.
Szűk körű megemlékezés
A kenulegenda fia, Wichmann Ákos elmondta, édesapjáról az MTK népszigeti vízitelepén emlékeztek meg.
A koronavírus-járvány miatt szűk körű megemlékezés volt, diszkréten kezeltük az eseményt. Gyertyát gyújtottunk, és csendben emlékeztünk édesapámra – nyilatkozta Wichmann Ákos.
Alaphír: le akarják bontani, mert nem műemlék és a helyén 5 emeletes szállodát építeni
Önkormányzat tehetetlen volt, mert a Kormányhivatalnak lett átruházva az engedélyezési jogkör.
'A Nemzet Sportolója Díj
Vannak - Vagyunk, akiknek az emlékében közvetlenül örökké él és megmarad.
Úgy mint
" P É L D A K É P "
'aki'
"A' KENU 'SPORTNAK' és 'SPORTÉRT' ÉLT.
1980-s Moszkvai Olimpiára készült kép
A magyar politikai vezetés és sportdiplomácia számára évtizedekig - 1980- tól kezdve - nem kívánatos személy volt hivatalosan.
Ezek azok az emberek akik hivatalosan minden szakmai és sportdiplomáciából kizárták/kirekesztették és még a különböző bajnoki érmek alapján járó juttatásait sem utalták át.
Amikor a szakma ifjú mestere lett
Ebben pillanatban, helyet kért és leült és nem szólt semmit
A legelső kép ami az újságokban megjelent - ekkor 18 éves
A MTK-Klubhűség megjelenése
ahogyan kevesen láttuk,speciális térdelése a hajóban jól látszik.
Fotó - ami kifejezi a személyiségét - kicsit fáradtan, a felnőtt korban már tapasztalattal és tudással rendelkezve nyíltan szembe néz mindennel és mindenkivel
2021. 01. 06.
Lebontják a Wichmann kocsma épületét, ötemeletes szálloda lesz a helyén
Nagy múltú belvárosi épületek, köztük az egykori Wichmann kocsmának is helyet adó Kazinczy utcai ház helyén kezdődhet meg hamarosan egy ötemeletes szálloda felépítése.
A tervek szerint a ház bontása után, illetve a Király utca 23., 25., 27. és 29. számon található, műemléknek számító bérházak helyére épülne fel az új hotel.
2021. jan 7.
A földdel teszik egyenlővé Wichmann legendás kocsmáját .
A világbajnok kenus kocsmájának helyére most egy hotelt építenének.
Wichmann Tamás nem csak a sportban vált legendává, de barátai körében is, akik a rajongásig szerették a kocsmáját
Most mindez veszni látszik: a Kazinnczy utca 55. szám alatti patinás épületben működött Wichmann Tamás kilencszeres kenuvilágbajnok kocsmája.
Az apró hely családias volt, mint a törzsvendégek állítják, semmi flanc nem volt benne, mégis a szívük csücske volt
A falanszter.blog.hu írta meg, hogy a nagy múltú épületet hamarosan lebontják, és egy modern szálloda épül a helyén.
„Remek közösség járt oda, a kenusok egy összetartó banda volt. Nagyon sok élményt kaptam, valamint sokat tanulhattam tőlük, így Wichmann Tamástól is, aki valamennyiünk példaképe volt” – idézte fel aSípos Tamás, az Irigy Hónaljmirigy frontembere, aki gyakorta megfordult a kocsmában.
(visszavonulási buli)
„Ha betértünk, amint volt egy perce, leült az asztalunkhoz. Nem ritkán záróra után elővette a gitárját és együtt zenéltünk” – árulta el a zenész.
Kövessy Róbert (középen) filmet is készített a helyről és Wichmannról ( jobbra), egy éve mutatták be
A bemutató előtt a közönség vastapssal búcsúzott a kenustól, akinek súlyos betegsége miatt orvoshoz kellett mennie.
Növényi Norbert szerint a múlt egy része veszik el, ha lebontják Wichmann kocsmáját
Növényi Norbert nagyon jó barátja volt Wichmannak.
„Tomi kocsmája egy kultikus hely volt, nélküle már nem hozná azt az érzést, mint egykor, de ha lebontják, a múltunk egy téglája megint elvész vele. Iszonyú jó emlékeim vannak, ott jöttünk össze a sportoló haverokkal, még fel is léptem nála egy jótékonysági koncerten.
Tomival ott volt mindig a kutyája, az élete volt a kocsma, nagyon szerette a konyhát, imádott a vendégek közt sürgölődni” – mondta a régi sporttársa és jóbarát.
Itt született meg például a magyar kártya!
Emléktábla jelzi, hogy a földszintes épületet 1834-ben vásárolta meg Schneider József kártyafestő, majd alakította ki pakligyártó műhelyét.
Aztán többszöri tulajdonosváltás után hamvaiból éledt újjá a ház, amelyben bordélyt alakította ki. De minden jónak vége szakad egyszer, az apró házat 1931-ben vette meg Bronner Artúr rövidáru- és fehérnemű-kereskedő, aki ruhaboltot nyitott, emellett az ingatlan egy tejcsarnoknak is helyt adott.
A háború után aztán 1949-ben a két boltból a PIÉRT étkezdéjét alakították ki, ami 1986-ig működött, amikor is a sportlegenda megvásárolta a helyet, amelyben az óceánt átszelő magyar hajóról, a Szent Jupátról elnevezett kocsmát nyitott.
2021. 01. 15.
Hogy kaphatott engedélyt a Wichmann kocsma bontása?
(méltatlan politika - pénzügy) _"kivonat-rövidítve"
Az ügyben az önkormányzat is megszólalt és a kormányhivatalt, illetve a Fideszt hibáztatta a Kazinczy utcai épület bontása, valamint a szálloda beruházás kapcsán – hangsúlyozza pénteki közleményében Bajkai István országgyűlési képviselő, a Fidesz választókerületi elnöke..
A Kazinczy utcai kocsmaépület nem műemlék, de az azt is érintő tervezett ingatlanfejlesztés világörökségi területet érint, a beruházás ellen egyre többen tiltakoznak.
Az önkormányzat hozzájárult ahhoz is, hogy az építtető csak egy parkolóhelyet építsen meg az egyébként is parkolóhelyek szűkében lévő kerületben, a másik két parkolóhelyet pedig megváltsa.
Bár a műszaki leírásból egyértelműen látszik, hogy nem diákszállóról van szó, az előterjesztés mégis a kedvezményes, diákszállókra vonatkozó díjjal számolt
Később pedig azonnal megemelte a parkolási díjat így mintegy 50 millió forint nyeresége lett az önkormányzati parkolási cégnek.
Az önkormányzatnak nem is lett volna lehetősége felülbírálni az így megállapított funkciót, és az így számított parkoló igényt.
A 2018-ban, született döntések tartalma ugyanis köti a jelenlegi hivatalt is. Így, a jogbiztonságot figyelembe véve, és a valószínűsíthető kártérítési per elkerülése érdekében, a kerület jelenlegi vezetése nem tehetett mást, minthogy a megváltást jogszerűen aláírja.
2021.01.16.
Példátlan összefogásA közlemény szerint a Miniszterelnökség a példátlan összefogást látva, korábbi véleményét megváltoztatva bejelentette: műemléki védettségi eljárást indít a Kazinczy u. 55 szám alatti épületre.
Miniszterelnökségi közlemény:
„A kulturális örökség védelméért felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter azonnali hatállyal elrendelte az I. kerület Márvány utca 6-8. szám alatti (Márványmenyasszony étterem épületei) valamint a VII. kerület Kazinczy u. 55. szám alatti (Wichmann-kocsma) ingatlanok esetében a műemléki védettségi eljárás megindítását. Az eljárás befejezéséig, amit a Miniszterelnökség gyorsított ütemben fog lefolytatni, az ingatlanokon tilos bármilyen bontási vagy építési munkálatot végezni.”
A polgármester jelezte, a Miniszterelnökség döntését megelőzően Erzsébetváros önkormányzata egyeztetésre hívta a civileket, köztük az Óvás! Egyesület képviseletében Perczel Annát, az egyesület elnökét, Erzsébetváros díszpolgárát, Ráday Mihályt, a Budapesti Városvédő Egyesület örökös tiszteletbeli elnökét, és Bojár Iván András művészettörténészt, építészkritikust.
A szakértők és a kerület vezetése hosszútávú együttműködésben állapodtak meg.
2021. JANUÁR 23.
Védelem alá került a Wichmann-kocsma
A Wichmann lehetséges bontásával a minden média többször is foglalkozott, és talált személyi kapcsolatot Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a kultikus kocsma épületét megvásárló cég között.
Mint megtudták, a Rum Garden Kft. egyik tulajdonosa, az FLLGroup Hungary Zrt., amelynek ügyvezetője – Kassai Szilvia – közösen tulajdonolta a BA-BRYES-KA Ingatlanfejlesztő Kft.-t Bártfai Bélával, az első Orbán-kormány államtitkárával, Mager volt férjével.
(Válásukra abból lehet következtetni, hogy a miniszterasszony hivatalosan is elhagyta nevéből a Bártfait.)
Bártfai azonban nem csak az ügyvezető személyén keresztül köthető a Kazinczy u. 55. új tulajdonosához.
Bártfaiék kényszertörlés alatt álló családi cégének tulajdonosai az államtitkár lányai.
Könnyes vastaps a 'KENUKIRÁLY'nak
A Kolonics György Alapítvány
szervezésében az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be 2020. 01.08. csütörtökön este a kilencszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok, olimpiai ezüst-és bronzérmes kenusról, Wichmann Tamásról készült, a Magyar lapát című portréfilmet.
A telt házas előadáson a több mint 300 meghívott vendég, a kajak-kenu sportág elmúlt évtizedeinek legkiemelkedőbb versenyzői és edzői, hosszú percekig állva tapsolták.
Aki ismét "méltó volt önmagához";
a híres és mindenek feltett győzedelmeskedő akaratával
életében utoljára nyilvánosan
"TUDOTT" SZÓLNI -
mindenkinek, akinek a
KENUKIRÁLY
jelent 'valamit és valakit'
Mivel a Szent Jupát a nyolcvanas években központi helye volt
az underground életnek, ahol nemcsak sportolók, hanem
zenészek, képzőművészek, politikusok, sőt, szamizdatosok is
megfordultak, ezért úgy gondolta, hogy a film széles réteget
és több korosztályt is érdekelhet.
György Lea producer azt hangsúlyozta, hogy Wichmann
Tamás az életével mindenkinek példát tud mutatni, hiszen egy
gyerekkori autóbalesetet követő kómából felépülve tudott
eljutni az olimpiai dobogóig, a világbajnoki címekig, és egész
életét a küzdés jellemezte és jellemzi most is, amikor egy
komoly betegséggel harcol.
Az alkotás bemutatja a Szent Jupát kocsma utolsó napjait, Wichmann Tamás sportkarrierjének főbb állomásait, de a kilencszeres világbajnok előadásában felcsendülnek benne a legnépszerűbb kenus nóták is.
Ezen kívül a nézők megismerhetik belőle Wichmann Tamást, a szakácsot, aki egykor második helyezést ért el a Szakma ifjú mestere versenyen, de arról az oldaláról is, amikor edzőként a fiatalokkal foglalkozik, valamint hogy milyen büszke hat gyermekére és unokáira.
Wichmann Tamásnak a filmbemutató előtt egy orvosi vizsgálatra kellett sietnie, és mivel jövője bizonytalan, ezért a távozása előtt háláját fejezte ki a sorsnak, hogy elköszönhetett az Urániában összegyűlt nézőktől.
A barátokból, sportolókból, sportvezetőkből, újságírókból álló közönség hosszú percekig tartó vastapssal búcsúzott el a kenukirálytól, sőt, többen a könnyeiket sem tudták visszatartani.
Temetésén a koporsót taps és kenus tisztelgés kísérte
Fiatalok - a 'KENUKIRÁLY'előtt tisztelegnek
Mindent kifejező kép
MAGYARORSZÁG 2020.
Ellopták Wichmann Tamás sírjáról a keresztet
2020.05.21.
Wichmann Tamás megrongált sírja
(Fotó: Facebook.com)
2020. február 12-én hunyt el 72 éves korában, súlyos betegség után Wichmann Tamás kilencszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes kenus.
A márciusban a budapesti Farkasréti temetőben örök nyugalomra helyezett legendás sportoló fia, Ákos május 20-án, szerdán közölte a Facebook-on, hogy ellopták édesapja keresztjét, sírját pedig megrongálták.
„Nem kívánom minősíteni a tettet, nem szórok átkokat, s feljelentést sem teszek. Tény azonban, hogy a tettes édesapámon kívül több, a sírban nyugodó családtaggal szemben is kegyeletsértést követett el. Oktalanul. Biztosíthatok mindenkit, egyikük sem szolgált rá ilyen magatartásra.” – írta.
Wichmann Ákos arra kéri a tolvajt, hogy tegye vissza a keresztet a sírra.
Későbbiekben elmondta, hogy még egy kb. 16 cm-s Szent Jupát - a kenusok védőszentje és így volt először elnevezve a Wichmann-kocsma - ezüst szobrot terveztek.
A család azonban a sírrongálás és emléke meggyalázása miatt letett erről a szándékáról
Sír a kereszttel - ami annyira irritálta a tolvajokat, hogy lelopták
a "KERESZT"
A „tolvaj” nem tette vissza –
„CSAK’
a "BARÁTOK és TISZTELŐK
Így marad meg bennünk - bennem
Vannak - Vagyunk, akiknek az emlékében közvetlenül örökké él és megmarad.
Wichmann - kocsma jelenleg
2021. szeptember
Nagy meló lehetett összegyűjteni..
VálaszTörlés