Ardenneki offenzíva.Halál 50 órája - a film


                          Ardenneki offenzíva




            




Ardenneki offenzíva

 

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Ardenneki offenzíva

Második világháború

Szövetséges katonák az ardenneki offenzíva alatt

Dátum

1944december 16.1945január 25.

Helyszín

ArdennekBelgiumLuxemburg és 

Németország

Eredmény

A szövetséges csapatok győzelme

[becsuk]Harcoló felek

Harmadik Birodalom Harmadik Birodalom

USA Egyesült Államok
Egyesült Királyság Egyesült Királyság
Franciaország Franciaország
Belgium Belgium
Luxemburg Luxemburg

[becsuk]Parancsnokok

Harmadik Birodalom Adolf Hitler
Harmadik Birodalom Walter Model
Harmadik Birodalom Gerd von Rundstedt
Harmadik Birodalom Hasso von Manteuffel
Harmadik Birodalom Josef Dietrich
Harmadik Birodalom Erich Brandenberger

USA Dwight D. Eisenhower
USA Omar N. Bradley
USA George Smith Patton
USA Courtney Hodges
Egyesült Királyság Bernard Montgomery

[becsuk]Haderők

200 000 fő
5 páncélos és 12 gyalogoshadosztály
500 közepes tank
1900 löveg és rakétavető

83 000 fő
242 M4 Sherman
182 rohamlöveg
394 löveg

[becsuk]Veszteségek

84 834 fő veszteség (15 652 halott, 27 582 hadifogoly vagy eltűnt, 41 600 sebesült)

USA 89 987 fő veszteség (19 276 halott, 23 554 hadifogoly vagy eltűnt, 47 493 sebesült)
Egyesült Királyság 200 halott, 1 400 sebesült és eltűnt

Wikimédia Commons tartalmaz Ardenneki offenzíva témájú médiaállományokat.

 

Az ardenneki offenzíva (fedőneve: Wacht am Rhein, majd Herbstnebel, angol nyelvterületen: Battle of the Bulge) volt a Harmadik Birodalom utolsó ellentámadása a nyugati fronton, amely a Wehrmacht oldalára hivatott billenteni az erőviszonyokat. 

Az ütközet BelgiumLuxemburg és Németország területén zajlott. Az offenzíva 1944. december 16-án indult; a német csapatok 25–30 kilométer mélyen betörtek az amerikaiak vonalai mögé. 


Végül az utánpótlási nehézségek és a légitámadások miatt a német hadsereg visszavonulásra kényszerült. 


Az offenzíva legismertebb filmes feldolgozása, részben a valós események alapján, 1965-ben készült el A halál ötven órája (Battle of the Bulge) címmel.

Előzmények

A hadművelet közvetlen előzménye a szövetségesek normandiai partraszállása. A nyár folyamán az inváziós erőknek sikerült kitörniük a Cotentin-félszigetrőlCaen városánál. Ezután a jelentős fölényben harcoló angolszász erők bekerítették a 7. német hadsereget a falaise-i katlanban. Ezt követően gyorsan haladtak előre, felszabadították Párizst, és továbbvonultak Németország 

határai felé. 

A német csapatok Metznél védekezésre rendezkedtek be, itt nehezen bevehető betonpanelekből összeállított nehézlövegekkel ellátott 

erődöket hoztak létre. 

Ám a szövetségesek nagy véráldozatok árán bevették Metzet. 

Ezt követően a német csapatok egészen Belgiumig visszavonultak, de a szövetséges utánpótlás megnehezítéséért a kikötővárosokat a végsőkig tartották (például Calais-t). 

Ez a gyors visszavonulás Dwight D. Eisenhowert, a franciaországi 

hadsereg főparancsnokát bizakodással töltötte el, és bízott a háború gyors, még karácsony előtti befejezésében. 

Miután a német csapatok az Ardennekig hátráltak, mindkét fél az utánpótlási nehézségek kiküszöbölésével foglalkozott. 

A szövetségesek használhatóvá tették Antwerpen kikötőjét, 

Hitler pedig ezt látva mindenáron egy téli támadást követelt meg tábornokaitól. A cél Antwerpen visszaszerzése, a szövetséges erők egymástól való elválasztása lett volna.


A két haderő helyzete

Amerikai haderő helyzete:

December 16-án Omar Bradley amerikai tábornok hadseregcsoportja 26 hadosztállyal 200 kilométeres arcvonalon állt. Az Ardennektől délre, a Saar-vidékkel szemben 70 kilométeres szakaszon 10 hadosztálya volt. 

Az Ardennektől északra, Geilenkirchen és Monschau között 45 kilométeres szakaszon 16 hadosztálya volt. 

E két arcvonal csomópontján indította a támadást a német hadsereg.

Német haderő helyzete: A tervezett német támadás operatív parancsnoka, Walter Model tábornagy volt. A németek tisztában voltak azzal, hogy ez a hadművelet az utak, az időjárás és az üzemanyag csatája lesz. 

A támadás fő célja Antwerpen volt, bár az OKW már a Meuse folyó elérésével is megelégedett volna.

A német haditerv

Északon Josef Dietrich SS-vezérezredes 6. SS páncélos







 hadseregének feladata az volt, hogy elfoglalja 
Monschau 

és Budgenbach helységeket, és megnyissa északnyugat irányban a Eupen Verviers felé vezető utakat, ahol három gyalogos hadosztálynak kellett elfoglalnia az 1. SS páncélos hadtest északi szárnyán. 

Ezzel egyidejűleg két páncélos hadosztály (1. SS és 12. SS) áttört a budgenbauchi résen Malmedy és Stavelot felé. Stavelot-tól nyugatra, Otto Skorzeny SS-alezredes amerikai egyenruhába

 öltöztetett, és az ellenség háta mögött ledobott ejtőernyősei elfoglalták a Meuse hídjait. 

Időközben a 2. SS páncéloshadtest tartalékban állt a hadművelet kiaknázásához, és hogy elhárítson minden északról jövő amerikai ellentámadást.

Középen Hasso von Manteuffel páncélos tábornok 5. páncélos




 hadseregének fő célja St. Vith és Bastogne stratégiai szempontból jelentős városok voltak, amik jelentős csomópontok és utánpótlási bázisok voltak. St. Vithtől keletre az amerikaiak beásták magukat a Siegfried-vonal egyik szakaszán, a Schnee-Eifel mentén. 

Ezt a gerincet két gyalogos hadosztálynak kellett bekerítenie, amelyek aztán St. Vith irányába törnek előre. A Schnee-Eifeltől délre az erők Luxemburg és Németország határán folyó Our mentén álltak. Itt gyalogosokból és műszakiakból alakított különleges rohamosztagosok, páncélosok fedezete mellett elfoglalták azokat az átkelőhelyeket, amelyeken Manteuffel három páncélos hadosztálya áthaladhatott. A páncélosok a második napon vették át a vezetést, és nyugatra törtek Houffalize és Bastogne, majd a Meuse folyó Namur és Dinant közötti szakasza felé. Délen Brandenberg gyalogsági tábornok négy gyalogos hadosztálya rohammal átkelt a Vianden és Echternacht között az Our folyón, és szilárd szárnyvédelmet létesített Luxembourgtól és Arlontól nyugatra.




A nyugati front 1944. december 15-én

Az ardenneki offenzíva december 16-án 5:30-kor kezdődött. 

2000 ágyú nyitott tüzet az amerikai állásokra. Az ágyúzásnak nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a szövetségesek, mivel egy kisebb ellentámadásnak vélték. 

A tüzérségi tűzön kívül V-1-es szárnyas rakétákkal is lőtték az állásokat.


 A 28. amerikai hadosztályt 5 német hadosztály támadta meg és söpörte el. Eközben Manteuffel páncélosai folytatták az előrenyomulást. Schnee Eifel hegyei között a 106. amerikai hadosztály kitartott, de bekerítették őket. 

Manteuffel előtt így nyitva állt az út St. Vith felé.

A déli szárnyon a 4. amerikai hadosztály nem engedett teret. A 6. SS-páncéloshadsereg jobbszárnya a Roer gátjait elfoglalni készülő szövetséges csapatokkal kerültek harcérintkezésbe, és 25 kilométer mélyen behatoltak Belgiumba. 

Az 1. amerikai hadsereg parancsnoka, Hodges altábornagy nem volt tisztában a támadás mértékével. A németek már 24 órája elkezdték a hadműveletet, de az amerikaiak csak akkor kezdték bevetni a tartalékokat. 

Peiper SS-alezredes már csak 10 kilométerre volt az 1. amerikai hadsereg főhadiszállásától.

 A németeknek létfontosságú volt az amerikaiak által felhalmozott 11 millió liter üzemanyag megszerzése. 

Eisenhower jóváhagyta, hogy 2 páncélos hadosztályt küldjenek az 1. amerikai hadsereg megsegítésére. 

A 2. és a 99. amerikai hadosztály még 17-én reggel is kitartott, amikor egy ejtőernyős zászlóaljat dobtak le a hátukban. 

R. W. Hasbrouck eközben szilárdan tartotta St. Vith-et. Az 1. SS-hadosztály csupán egy 25 kilométer hosszú és 5 kilométer széles keskeny hídfőben manőverezett. 

Von Lüttwiz megkezdte a Middlenton által védelmezett Bastogne ostromát, miután nem sikerült rohamból bevennie. 

Lüttwiz gyalogságával bekerítette Bastogne-t, páncélosaival pedig a Meuse folyó felé vonult.

 A németek páncélos erői elérték a stratégiailag fontos folyót. 

A szövetségesek körében nagy zavart keltettek Skorzeny kommandósainak szabotázsakciói

Bradley utasította Pattont, hogy avatkozzon be az ardenneki fronton. 

Eközben a szövetségesek értekezletet tartottak Verdunben, és arra jutottak, hogy meg kell állítani a német támadást és ellentámadást kell indítani Bastogne irányába. 

101. légi szállítású hadosztály hősiesen védte Bastogne-t. A helyzet megoldásának érdekében Bernard Montgomery átvette a parancsnokságot. 

Az 1. amerikai hadsereg északi részei visszavonultak az arcvonal rövidítésének érdekében. St. Vith felmentésének érdekében Montgomery meggondolta magát, és az arcvonal rövidítését előrenyomulással próbálta megoldani. 

Peipert bekerítették, de egy megújuló támadás miatt, ami az őt bekerítő Ridgway-t érte, újra csatlakozott a német erőkhöz. 

St. Vith nem kapott felmentést, így elesett. A brit csapatok szilárdan tartották magukat a Meuse mentén. 

Panzer Lehr és a 2. páncélos hadosztály csak három nap alatt tudta átverekedni magát Bastogne-on. 

Miután Manteuffel visszavonta a 2. páncélos hadosztályt, az amerikaiak fellélegezhettek.

 December 21-én a német csapatok végleg bekerítették Bastogne-t. 

Az amerikai parancsnok, McAuliffe a végsőkig akarta tartani Bastogne-t és amikor von Lüttwiz felszólította a megadásra, a válaszul visszaküldött cetlin csak ennyi állt: Nuts! (Marhaság!)


Patton öt kilométerre megközelítette az ostromlott várost, de egy ellentámadás visszaverte. 

A németek még egyszer megkísérelték elfoglalni a várost páncélgránátos egységeikkel, de Patton felszabadította Bastogne-t. 

Joseph Lawton Collins tábornok közben a Meuse-t elérő németeket verte meg. 


Karácsonyra az idő kitisztult és a szövetségesek kihasználhatták a légi fölényüket. Az amerikai és brit légierő négy nap alatt 15 000 bevetést hajtott végre. 

A bastogne-i vereség, a rochefort-i katasztrófa, és az utánpótlási vonalak megsemmisülése már előrevetítette az offenzíva kudarcát. 

Hitler viszont ragaszkodott ahhoz, hogy el kell érni a Meuse folyót. A német csapatok újabb támadást indítottak. Mire Peiper egysége elérhette volna a Meuse-t Montgomery újraszervezte erőit, Patton pedig ellentámadást indított délen. 

Ekkor már minden német tábornok tudta, hogy az offenzíva kudarcba fulladt és leállították a támadást.

Következmények

A német hadsereg az ardenneki offenzíva segítségével csak időt nyert. 

Ahelyett, hogy a jól védhető Ardennekben védekezett volna, ellentámadást indított és felőrölte a megmaradt erejét. 

Ha ezeket az erőket a Vörös Hadsereg ellen veti be, akkor is legfeljebb csak időt nyerhetett volna. 

Az offenzíva után a szövetségeseket megállította a Rajna.

A Vörös Hadsereg a háború utáni érdekszféra érdekében pedig felszabadította a BalkántUSANagy BritanniaFranciaország és a Szovjetunió már a háború utáni jövőről tárgyalt. 

Az Amerikai Egyesült Államok átengedte Berlint a szovjeteknek.


 Az offenzíva véget ért, de a háború még fél évig tombolt Európában, a világ más részein pedig 1945 szeptemberéig.


Hitler által kitalált és erőltetett offenzíva, amely ha sikerrel jár akkor elhúzódhatott volna a II. Világháború végjátéka.

A Fővezér - Főparancsnok elgondolását a környezetében tevékenykedő, dolgozó, minimum tábornoki szintű ám a hadszintértől régen távollevő emberek, még kritikával sem illették.
A titkos kidolgozás részeredményeihez szükséges magasabb egységek parancsnokai már megfogalmazták a gondokat - amelyek között viszont fel sem merült az üzemanyag ellátás - ám mivel ezek alapvetően a felkészüléshez rendelkezésre álló idővel voltak kapcsolatosak, el sem juthattak a Főparancsnok - Fővezér elé, mert akkor a Főhadiszálláson dolgozó törzstisztek - főtisztek és tábornokok a saját munkájukat tették volna megkérdőjelezhetővé.

Amikor már körvonalazódott a terv, akkor a titkosságot fenntartva lényeges szempont volt a tervben foglaltakat elfogadó, gyakorlati és "sikeres" háborús tapasztalatokkal illetve magasabb egység parancsnok(ok) kiválasztása, akiknek a fiatal, tapasztalatlan, harcban eddig részt nem vett, teljesen pihent, viszont lelkes és feltétlen hű páncélos parancsnokok közvetlen irányítása volt a feladata.


A terv előkészítése tökéletes és órára kidolgozott végrehajtási lebontása a feladatoknak - teljes titoktartás - rejtett átcsoportosítás és felvonulás - megfelelő parancsnok kiválasztása - legjobb rendelkezésre álló technika- tökéletes meglepetés az időzítéssel - végrehajtáshoz a támadóknak kedvező időjárás - kezdeti sikerek tovább fejlődése, kiaknázása.
A közbeeső cél a szövetséges erők legnagyobb üzemanyagbázisa és az eszközök onnan való feltöltése.
Távolabbi cél a szövetséges erők kettészakítása a frontvonal áttörésével .
Az elképzelés idáig tartott kidolgozva s innen a kialakult helyzet függvénye lett volna.

A terv alapvető feltétele és sikerese végrehajtásának egyetlen kritériuma a szövetségesek üzemanyagbázisa elérése nagyon korlátozott időn belül, mert a tovább harcok - hadműveletek csak a feltöltés végrehajtása után voltak lehetségesek.

Gyakorlatilag a végrehajtást a szövetséges katonák váratlan s támogatás nélküli, első időkben gyakorlatilag szervezetlen hősies ellenállása hátráltatta. A harcok bár csak időlegesen képeztek gátat az előre nyomuló német csapatoknak, azonban a technikai eszközök - Tigris harckocsik - be nem tervezett üzemanyag felhasználását eredményezte.
Így a páncélosok üzemanyaga a legkedvezőbb esetben a szövetséges üzemanyag bázisáig tartott ki.
Ennek - a betervezetthez képest - késői elérése lehetővé tette annak megsemmisítését.
A német csapatok Ardenneki offenzívája további folytatása lehetetlenné vált az eszközök üzemanyag hiánya miatt.

Hitler további erők átcsoportosításával erőltette volna a kidolgozott terv végrehajtását - azonban ennek végrehajtási feltételei már nem voltak adottak.
Az időjárás kedvezővé vált és a szövetségesek ki tudták használni kizárólagos légtér uralmukat a támadó csapatok elleni közvetlen támadással és a harcoló csapataik minimális légi utánpótlására. 
Így már a szövetséges csapatok nagy erőjű átcsoportosítása is harcba vetésre kerülhetett.

Sok elemzés foglalkozik és foglalkozott a történtekkel.
Ezek megállapításai a magasabb parancsnoki beosztást betöltő tábornokok több évtized múlva való visszavonulása utáni memoárokban leírtak foglaltak tartalma miatt megkérdőjeleződnek, újra feldolgozandó válnak.
Ennek oka,hogy a szövetséges vezetők az a téves elképzelést vonták le a hadszintéri győzelmekből, miszerint a háborúnak 1944. karácsonyára vége lesz.

Ez a szemlélet - álláspont kihatott a szövetségesek fő-parancsnoki - parancsnoki állományra a főhadiszálláson s így nagyon sok olyan intézkedést hoztak ami nem volt reális, illetve nem követelték meg a végrehajtását.

A legnagyobb katonai parancsnoki hibát követték el: lebecsülték az ellenséget.
A karácsonyra vége a háborúnak szlogen azonnal lejutott a csapatokig, parancsnokokhoz és katonákhoz, akik ebben bízva már felületesebben hajtották végre a parancsokat.


A velünk élő történelem részét képezi 

mert közvetlen kihatással volt mind a konkrét Budapesti és az egész Magyarországi harcokra a szovjet hadsereg ellen.

Alapvető műveltség részét kellene képeznie az Ardenneki offenzíva megismerése legalább általánosságban.

Én megpróbáltam megragadni, kiragadni a történteket teljesen szubjektív módon, eddig talán nem is megjelent eredeti képekkel a történtekről.

Forrás : Internet
             Google Fotó Archívum
             Wikipedia
             Monty blogja
             Visszaemlékezések



       A halál ötven órája

                         FILM

A halál ötven órája
(Battle of the Bulge)

1965-ös amerikai film

Rendező

Ken Annakin

Producer

Sidney Harmon
Milton Sperling
Philip Yordan
Dino De Laurentiis

Műfaj

háborús film

Forgatókönyvíró

Bernard Gordon
John Melson
Milton Sperling
Philip Yordan

Főszerepben

Henry Fonda
Robert Shaw
Robert Ryan
Telly Savalas

Zene

Benjamin Frankel

Operatőr

Jack Hildyard

Vágó

Derek Parsons

Díszlettervező

Eugène Lourié

Gyártás

Gyártó

USAWarner Bros.
Cinerama Productions
United States Pictures

Ország

 Amerikai Egyesült Államok

Nyelv

angol
magyar szinkron

Forgatási helyszín

Madrid

Játékidő

167 perc

Költségvetés

4 500 000 US $

Képarány

2,76:1

Forgalmazás

Forgalmazó

USAWarner Bros.
Magyarország Mokép

Bemutató

USA 1965december 16.
Feliratos változat
Magyarország 1968november 16.
Magyar változat
magyarország 1977július 17. (MTV1-en)
Magyarország 2017szeptember 15. (Mozi)

Korhatár

12 II. kategória (F/3918/J)

További információk

 

Wikimédia Commons tartalmaz A halál ötven órája témájú médiaállományokat.

 

 



A halál ötven órája (Battle of the Bulge) az ardenneki  ütközetet 





feldolgozó 1965-ben bemutatott szélesvásznú háborús film. A filmet Spanyolországban ,forgatták, Ken Annakin rendezte. A főbb szerepekben Henry FondaRobert ShawTelly SavalasRobert RyanDana Andrews és Charles Bronson látható. A filmet Ultra Panavision 70 típusú kamerával forgatták 70 milliméteres filmre (Cinerama).

Világbemutatója 1965december 16-án, az Ardenneki csata kezdetének 21. évfordulóján volt KaliforniábanHollywoodban a Cinerama Dome filmszínházban.

A film készítői három napba sűrítették a NémetországBelgium és Luxemburg területén csaknem egy hónapig tartó csatát. A film egyes helyszínei nem hasonlítanak a csata valódi helyszíneire. Ez kritikáknak adott alapot a film történelmi hitelességével kapcsolatban.


Ellentétben a legtöbb második világháborús
filmeposszal

A halál ötven órája szereplői kitalált alakok, noha egy részüket valóságos személyekről mintázták. 

Ennek magyarázata feltehetőleg a csata ellentmondásos megítélése mindkét oldalon. 

Bár a szövetségesek végül megnyerték a csatát, mégis a német támadás meglepetésként érte őket, és a csata kezdeti szakaszában nagy veszteségeket szenvedtek.

Eközben Kiley alezredes és Joe már visszafelé tartanak amikor is álcázott német tankokat vesznek észre egy erdőben és szintén lefényképezik azokat. Hessler ezredes és Konrad röviden megvitatják a háború helyzetét, s a reménytelenség érzése uralkodik el rajtuk. „A világ fog megszabadulni mindkettőnktől” véli Hessler ezredes, aztán újra elégedetlenségét fejezi ki, amiért Konrad járva hagyta az autó motorját, pazarolva ezzel a német hadsereg egyre ritkább erőforrását, az üzemanyagot.A film kezdetén Kiley alezredes (Henry Fonda) és pilótája Joe (Robert Woods) egy felderítő repülőgéppel repülnek az Ardennek felett. Alattuk egy kanyargós hegyi úton Hessler ezredes (Robert Shaw) sofőrjével, Konraddal (Hans Christian Blech) egy nyitott személyautóban tart új megbízatását átvenni. Konrad ijedtében árokba vezeti az autót, miközben Hessler ezredes megőrzi a nyugalmát, s leteremti Konradot, amiért ő megijedt egy fegyvertelen felderítő repülőgéptől.


Hessler ezredes és Kohler tábornok

Hessler ezredes megérkezik egy föld alatti parancsnoki bunkerbe, ahol a felettese, Kohler tábornok (Werner Peters) bemutatja neki a legújabb német csodafegyverek modelljeit: sugárhajtású vadászgépetV-2 rakétát, és a Királytigris tankot.





Ezek után úgy tűnik, hogy amerikai katonák ütnek rajta Kohler tábornokon és Hessler ezredesen, és foglyul ejtik őket. 


Ők azonban német katonák álruhában Schumacher hadnagy (Ty Hardin) vezetésével. Feladatuk, hogy ezek az 
angolul is beszélő katonák a következő hadműveletben hidakat foglaljanak el, és zavart okozzanak az amerikai frontvonalak mögött.

Kohler tábornok egy ötven órás visszaszámlálásra készített órát mutat Hessler ezredesnek. Ennyi az az idő, amelyen belül esély van egy átfogó támadás sikerére, s kinevezi Hessler ezredest egy páncélos dandár parancsnokává. Ezek után egy udvaron felsorakozott Királytigris tankokat láthatunk és Hessler ezredes kijelenti, hogy vállalja a megbízást.

Mindeközben Kiley alezredes visszaérkezik a főhadiszállásra és figyelmezteti feletteseit, Grey tábornokot (Robert Ryan) és Pritchard ezredest (Dana Andrews) egy közelgő nagy német támadás veszélyére. Felettesei kétségüket fejezik kik, hogy a németeknek lenne még elegendő erejük nagyobb támadás indítására.

A német parancsnokságon Konrad szembesíti Hessler ezredest a siker esélyének csekélységével, rámutatva, hogy azok a tapasztalt veterán harckocsizó katonák, akikkel Hessler ezredes először ment harcba Lengyelországban már nincsenek közöttük. Hessler ezredes összehívatja a harckocsi parancsnokokat, és észreveszi, hogy mindegyikük fiatal, s ezt kifejezi Kohler tábornoknak is. Kohler szerint csupán Hessler nem bízik az embereiben. 

A harckocsiparancsnokok a Panzerlied éneklésébe kezdenek. 

https://www.youtube.com/watch?v=8JDkdc246QQ





A harci szellem eme megnyilvánulása eloszlatja Hessler ezredes kétségeit.

Kiley alezredes több bizonyítékot akar szerezni a németek szándékairól, ezért meglátogat egy amerikai gyalogsági harcálláspontot a Siegfried-vonalban, amelyik Wolenski őrnagy (Charles Bronson) parancsnoksága alatt áll. Útközben egy M24 Chaffe tank lassítja le, amelyről a félreállás közben feketepiaci áruk esnek le. A harckocsi parancsnoka "Guffy" őrmester (Telly Savalas) Eddy (Steve Rowland) harckocsizó lövész kérdésére elmagyarázza, hogy nem óhajt szegényen hazatérni a háborúból, ezért van náluk a sok áru. 

A harcálláspontról Weaver hadnagy (James MacArthur) és Duquesne őrmester (George Montgomery) vezetésével egy őrjárat néhány fiatal német foglyot ejt. Kiley véleménye szerint ezekkel a fiatal újoncokkal váltották fel a támadásra készülő veterán német csapatokat, de Pritchard ezredes elutasítja ezt is.

Másnap reggel a katonák még a körletükben alszanak, amikor Hessler ezredes megindítja a támadást. A közeledő német tankok csörömpölése ébreszti Wolenski őrnagy embereit, akik a Schnee Eifel erdőségeiben foglalnak el védekező állást, de a német harckocsik lerohanják őket és áttörik a frontot. 

Néhány M24 Chaffe köztük Guffyéi is megpróbálja lassítani a német előrenyomulást, de erőfeszítésük az amerikai tankok gyenge tűzereje és vékony páncélzata miatt hatástalannak bizonyul. Guffy tankját is találat éri, két embere meghal, Guffy őrmester és Eddie, csakúgy, mint Wolenski őrnagy megmaradt katonái visszavonulnak. Weaver hadnagy és Duquesne őrmester azonban az előretörő németek mögött rekednek, és aggodalommal figyelik a németeket.






Schumacher hadnagy és kommandósai amerikai műszaki csapatok megsemmisítésével elfoglalják az Our folyó egyetlen ép hídját, amelyik nehéz harckocsikat is elbír. Miután a híd biztosítva van, Hessler ezredes tankjai Von Diepel őrnagy (Karl Otto Alberty)
páncélgránátosainak a kíséretében átkelnek a hídon és tovább nyomulnak előre Amblève városa felé.

Az átkelést a távolból Kiley alezredes figyeli, és észreveszi, hogy a németek üres hordókat is cipelnek magukkal.

Schumacher hadnagy és csapata átveszi az irányítást egy útkereszteződésnél, amelybe a Siegfried-vonalhoz Amblève-be és Malmedybe vezető utak futnak össze, és a felcserélt útjelzőtáblák segítségével Wolenski őrnagy visszavonuló csapatait Amblève 

helyett Malmedybe irányítják. Bár Duquesne őrmester észreveszi, hogy rossz irányba mutatnak az útjelzőtáblák, Weaver hadnagy parancsot ad neki a továbbhaladásra. 

Nem tudják, hogy addigra Malmedyt már elfoglalta egy SS alakulat. A dzsipjük elromlik, az előretörő németek mögött rekednek és aggodalommal figyelik a németeket, s gyalog folytatják az utat.

A németek elfogják és a többi amerikai fogoly közé terelik őket. Az SS-ek lemészárolják az amerikai hadifoglyokat

Weaver hadnagynak sikerül elmenekülnie, de Duquesne őrmester meghal. 

Az amerikaiak gyanakodni kezdenek Schumacher hadnagy katonáira, miután kiderül, hogy az Our folyó hídját épségben foglalták el a németek.

Kiley alezredes, Grey tábornok és Pritchard ezredes társaságában figyeli, ahogyan Guffy őrmester kiürült üzemanyag tartályú tankját egy gumicső segítségével feltankolják. 






Kiley megjegyzi, hogy a németeknél üres hordókat és gumicsöveket látott, ami azt jelentheti, hogy a németeknek nincsen elegendő üzemanyaguk, ezért ott szereznek, ahol tudnak. Pritchard bocsánatot kér Kileytől, amiért korábban nem hitt neki.

Miközben Grey tábornok Amblève-ben éppen a főhadiszállást evakuálja, egy fegyvertelen katona fut el mellettük. Grey tábornok megállíttatja és kérdőre vonja, hol a fegyvere, egysége. 

A katona elmondja, hogy mind meghaltak. Grey tábornok látva hadserege állapotát megfordul és új parancsot ad ki. Lefújja a visszavonulást és Amblève védelmét rendeli el. 

Erősítést kér, 155 mm-es ágyúkat ígérnek neki vasúton szállítva.

Guffy őrmester találkozik helyi feketepiaci munkatársával, Louise-zal (Pier Angeli), hogy leállítsa az üzletet, mert jönnek a németek. Miközben a nő érzelmeket táplál Guffy felé, addig Guffy látszólag csak üzlettársnak tartja őt. Az összegyűjtött pénzét Guffy Louise-nál hagyja, távozás előtt megcsókolja.

Kohler tábornok tájékoztatja Hessler ezredest, hogy a német támadás élén halad. Büszkén mondja Hessler Konradnak, hogy korábban nem gondolta, hogy nyerhetnének, de most minden megváltozott. Konrad kérdezi, hogy mi lesz a fiaival, Hessler azt válaszolja, hogy katonák lesznek ők is, mint az apjuk, és ha kell, meghalnak Németországért.

Hessler ezredes erői körülzárják Amblève-et, az amerikaiaknak erősítést szállító vonatot egy magányos német tank szétlövi, lehetetlenné téve, hogy Grey tábornok serege ki tudjon tartani Amblève-ben nehézpáncélosok ellen.


 A németek megtámadják a várost, de visszaverik őket, és nem sikerül elfoglalniuk.






Kohler tábornok felkeresi Hessler ezredest és megparancsolja, hogy kerülje meg Amblève-et és folytassa az előrenyomulást, de miután Hessler ezredes megmutat neki egy friss Bostonban készített és onnan küldött tortát, amivel azt példázza, hogy az amerikaiak nem is gondolják, hogy veszíthetnek, ha üzemanyag és fegyver helyett tortákat küldözgetnek az óceánon át, ezért el kell foglalni a várost és megtörni az amerikaiak hitét, Kohler tábornok engedélyt ad az ostrom folytatására. 

Éjszaka Hessler tankjai és Von Diepel gránátosai újabb támadást indítanak, Grey tábornok Wolenski őrnagyot bízza meg az utóvéd feladatokkal, amíg kiürítik a várost. 

A várost elfoglalják a németek, Wolenski őrnagy és sok amerikai katona fogságba esik, de Grey tábornok, Pritchard ezredes és Kiley alezredes elmenekül a Meuse folyó felé.

Amblève-ben egy fiatal fiú, Jean rálő Hessler ezredesre, de nem találja el. Német katonák elfogják és Hessler ezredes elé viszik. Megjelenik a fiú apja és kegyelemért könyörög. Hessler ezredes elengedi a fiút, de lelöveti az apát.

Hessler ezredes az ebédjét fogyasztaná a parancsnoki járművében, amit Konrad szerzett neki. Hessler ezredes ugyanazt akarja enni, amit a katonái is esznek. Ajándékként előlépteti Konradot, közben hallatszik a háttérben, ahogyan kivégzik Jean apját.

Von Diepel őrnagy jelenti Hessler ezredesnek, hogy a hadifogoly Wolenski őrnagy követeli, hogy beszélhessen vele. Hessler ezredes Wolenski őrnagytól értesül a Malmedy mészárlásról. Hessler panaszkodik emiatt Kohler tábornoknak, mondván, hogy ennek hatására az amerikai ellenállás erősödhet. 

Kohler tábornok rámutat, hogy Malmedy az SS és nem a Wehrmacht ellenőrzése alatt állt.

A bujkáló Weaver hadnagyra szintén rejtőzkö

dő amerikai katonák bukkannak, s kérdik mi tévők legyenek. Weaver hadnagy ígéri, hogy visszavezeti őket az amerikai vonalak mögé.





Konrad dühös amiatt, hogy a fiai sem élhetnének békében, áthelyeztetését kéri Hessler ezredestől. Hessler faggatózására ennek okáról elítéli Hessler ezredest gyilkosságért. Szemére veti, hogy az egész világot is megöletné, csak hogy a fekete páncélos egyenruhája megmaradhasson. Konrad múltbéli érdemeire tekintettel Hessler ezredes megkíméli Konrad életét, és az üzemanyag szállítókhoz osztatja be von Diepel őrnaggyal.

Az amerikaiak átcsoportosítják erőiket és ellentámadást kívánnak szervezni. Guffy őrmester körbe kérdezi az embereket, hogy harcoltak-e Amblève-ben. Amikor egyik katona azt válaszolja neki, hogy a hotel, amelyikben Louise lakott, teljesen megsemmisült, Guffy bosszúra szomjazva kérdezi Grey tábornokot, hogy mikor támadják már meg a németeket.

Az ellentámadást hátráltatja, hogy a ködös időjárás miatt nem ismerik a német tankok helyzetét. Kiley alezredes ráveszi Joe-t egy felderítő küldetésre. A repülőgép a nagy ködben majdnem összetörik egy sziklán, de folytatják a német tankok keresését. Kiley alezredes leállíttatja a repülőgép motorját Joe-val és alacsonyabban repülve meghallják, majd megpillantják Hessler ezredes tigris 

harckocsioszlopát, amint az az amerikai vonalak felé halad a ködben. Rádión jelenti a német tankok koordinátáit, de utána a németek lelövik a repülőgépet, amely lezuhan egy amerikai üzemanyagraktár közelében. 

Joe életét veszti, Kiley alezredes megsérül






Grey tábornok elhatározza, hogy beveti a tankokat, hogy kifogyassza az üzemanyagot a németek tankjaiból, bár tudja, hogy az amerikaiaknak nagy veszteségeik lesznek, a gyengébb tűzerő és a vékonyabb páncélzat miatt. 

A tankcsatában Hessler ezredes tankja kilövi Guffy őrmester harckocsiját. A torony lerepül, de a harckocsi mozgásképes marad. Guffy sértetlen marad, Eddie megsebesül, de Guffy tovább akarja folytatni a harcot. Azonban az amerikai harckocsizó parancsnok Burke őrnagy (Charles Stalmaker) megparancsolja neki, hogy vonuljon vissza. Guffy hamarosan megáll és felkészül rá, hogy a harckocsi 30 kaliberes géppuskájával verje vissza a németeket. Weaver hadnagy lebeszéli Guffy őrmestert a további harcról és átveszi a parancsnokságot. Emberei felmásznak a sérült tankra és az amerikai üzemanyagraktárhoz indulnak benzinért.

Hessler ezredes az egyre fenyegetőbb üzemanyaghiány miatt kiválik a csatából és 15 tankkal és az üres tartálykocsikkal megindul az amerikai üzemanyagraktár felé. 


Konrad éppen egy benzines hordót gurgat és figyeli a távozó ezredes tankját.

Schumacher hadnagy és kommandósai elfoglalták az amerikai üzemanyagraktárt. Weaver hadnagy, aki felismeri, hogy Schumacher hadnagy irányította az útkereszteződésnél rossz irányba, embereivel visszafoglalja az üzemanyag raktárát. Schumacher hadnagy és csapata elesik. 

Az amerikaiak észreveszik a sebesült Kiley alezredest. Ezután benzineshordókat gurítanak le az úton Hessler ezredes közeledő harckocsioszlopa elé és meggyújtják azokat. 

Számos német tank megsemmisül, Hessler tankját elhagyja a legénysége. Hessler ezredes maga ül a sofőr helyére és próbálja meg tovább vezetni a tankját. 

Egy újabb legurított benzineshordó elakad Hessler tankjában, a páncélos kigyullad, majd felrobban. Hessler ezredes a tankban ég.




A film végén egy amerikai felderítő tájékoztatja Grey tábornokot, hogy a németek feladták, elhagyják tankjaikat és gyalog vonulnak vissza Németország felé. Egy oszlop végén Konrad éppen eldobja a fegyverét, és elhagyott német járműveket látunk a mezőn.

A valódi ardenneki ütközet egyik híres jelenete is látható a filmben, amikor Anthony McAuliffe tábornok Bastogne parancsnoka "Nuts", frászt szóval válaszol a német követek megadási kérelmére.


Hessler ezredes alakját 
Joachim Peiper Waffen-SS 


Standartenführerről mintázták, 




míg Kiley alezredes figurája Oscar Koch felderítő alezredesnek állít emléket, aki 1944. december elején előre jelezte a küszöbön álló német támadást, de jelentéseit figyelmen kívül hagyták.


Történelmi alakok ábrázolása

Schumacher hadnagy és embereinek a szerepe a Greif hadműveleten alapszik, amelyben angolul beszélő és amerikai felszereléssel ellátott német katonákat dobtak le ejtőernyővel az amerikai vonalak mögött, hogy hidakat foglaljanak el és zavart keltsenek az amerikaiak között.

A filmbéli Wolenski őrnagy figurájának Hal D. McCown őrnagy, a 30. amerikai gyalogoshadosztály 119. gyalogezred 2. zászlóaljának a parancsnoka szolgáltatott alapot, aki miután német fogságba esett, rangidős hadifogolyként tárgyalt Peiper Standartenführerrel az amerikai hadifoglyokkal való bánásmódról. 

Ez a jelenet a filmben is szerepel Hessler ezredes és Wolenski őrnagy között

Történelmi pontatlanságok

A végső tankcsata az 1944. december 26-án Celles közelében lezajlott tankcsata durva ábrázolása, amikor a 2. amerikai páncéloshadosztály végleg megállította a 2. német páncéloshadosztály előretörését. 

A film azt a benyomást kelti, hogy az amerikai Sherman tankokat feláldozták, csak azért, hogy a németek harckocsijaiból kifogyjon az üzemanyag. 


A valóságban, mire a németek odáig elértek, már elfogyott az üzemanyaguk.


A filmben használt tankok nem korhűek, mert akkoriban nem léteztek a szükséges számban működőképes, filmforgatásra alkalmas második világháborús harckocsik. 

(Napjainkban is csupán egyetlen restaurált működőképes 

Királytigris létezik, a Musée des Blindés francia múzeumban, de az 1960-as években egy sem volt.) 

Azonban a filmben a szereplő M47 Patton tankok hűen mutatják be a német Királytigrisek fölényét a filmben M24 Chaffee harckocsik által játszott amerikai Shermanekkel szemben.

A kezdeti német áttörés ábrázolásának kivételével a filmben nem látszik a hideg időjárás és a hó, azaz azok a körülmények, amelyek között az igazi csata zajlott. 

A film fő csatajelenetében, amikor a tankok megütköznek hónak egyáltalán nincsen nyoma. A filmben több csatajelenet sík és kopár vidéken zajlott, nem pedig az Ardennekre jellemző hegyes, erdős, füves területen. A filmet Spanyolországban a Sierra de Guadarrama hegységben és Madridban forgatták.

Hiányzik a filmből ahogyan George Patton tábornok 3. amerikai hadserege felmenti Bastogne-t. Egyáltalán nincsen utalás a filmben angol csapatokra, amelyek a valóságban a Meuse folyó vonalát szállták meg, de a harcokból szinte teljesen kimaradtak. 

Szintén nem szerepel a filmben Eisenhower tábornok döntése, amellyel két részre osztotta az ardenneki front parancsnokságát és két amerikai hadsereget ideiglenesen Montgomery angol tábornok parancsnoksága alá rendelt a csata északi szektorában. 

Ugyancsak nem említi a film a szövetséges légierő tevékenységét, amivel az idő kitisztulása után nagy csapást mért a német csapatokra.

A film bevezető elbeszélője (William Conrad) említi Montgomeryt és Pattont, de pontatlanul mondja, hogy "északon állt Montgomery 8., délen Patton 3. hadserege."

A valóságban Montgomery a 21. hadseregcsoportot parancsnokolta. A 8. angol hadsereg, amelyet Montgomery korábban vezetett 

Olaszországban volt az Ardenneki csata idején. 

Bár valóban Patton vezette a 3. hadsereget az összecsapás idején, de ez a hadsereg egy jóval nagyobb egysége az Omar Bradley tábornok irányította négy hadseregből álló 12. hadseregcsoportnak.

Történelmi hitelesség

A film helyesen ábrázolja a csata egyik fő jellemzőjét, hogy az Ardennekben állomásozó tapasztalatlan amerikai egységek nem voltak egyenrangú ellenfelei a támadó németeknek és az amerikai front áttörése utáni zavarodottságot. 

Emellett a film felhívja a figyelmet e nehéz német páncélosok fölényére, és legnagyobb gyengeségükre, az üzemanyaghiányra.

Gyártás

Bernard Gordon forgatókönyvíró azt állítja, hogy átírta John Melson eredeti forgatókönyvét.  A film rendezőjének eredetileg Richard Fleischert szánták, aki visszautasította az ajánlatot, majd Edward Dmytryket, akivel viszont Jacob Warner a Warner Brotherstől nem volt hajlandó együtt dolgozni.

Piaci áron és megkötések nélkül a spanyol hadsereg körülbelül 500 teljesen felszerelt katonát biztosított a filmhez, valamint 75 tankot és egyéb járművet, közöttük második világháborús régiségeket.

A filmben a német szereplőket Hessler ezredes (Robert Shaw) és Schumacher hadnagy (Ty Hardin) alakjainak a kivételével német színészek játszották.

A film katonai szakértője Meinrad von Lauchert német tábornok volt, aki a 2. német páncéloshadosztály parancsnokaként maga is részt vett Ardenneki csatában

Reakciók

Eisenhower tábornok nyugdíjba vonulása után sajtótájékozatót tartott, hogy felsorolja a film nagyobb történelmi pontatlanságait.

Későbbi kiadások

Az eredeti VHS változat otthoni használatra jelentősen meg lett vágva, hogy a film ráférjen egyetlen VHS kazettára az ár csökkentése miatt, és egy olyan technika lett alkalmazva, hogy a szélesvásznú mozifilm a 4:3-as arányú televíziókon is élvezhető legyen, bár így a kép fele elveszett.

A 2005-ös DVD kiadáson a teljes film rajta van, mégpedig az eredeti 2,76:1 arányban, úgynevezett Letterbox technikával látható. A 2007-es Blu-ray kiadáson tévesen szerepel a 2,35:1 képarány, valójában az is 2,76:1 arányban tartalmazza a filmet. Későbbi Blu-ray kiadásokon ezt a hibát javították.


Szereplő

Színész

Magyar szinkron

Kiley hírszerző alezredes

Henry Fonda

Tordy Géza

Hessler harckocsizó ezredes

Robert Shaw

Mécs Károly

Grey tábornok

Robert Ryan

Somogyvári Rudolf

Pritchard ezredes

Dana Andrews

Benkő Gyula

Duquesne őrmester

George Montgomery

Szokolay Ottó

Schumacher hadnagy

Ty Hardin

Konrád Antal

Louise

Pier Angeli

Venczel Vera

Elena

Barbara Werle

Dallos Szilvia

Wolenski őrnagy

Charles Bronson

Sztankay István

Konrad, Hessler ezredes tisztiszolgája

Hans Christian Blech

Egri István

Kohler tábornok

Werner Peters

Horkai János

Weaver hadnagy

James MacArthur

Szakácsi Sándor

von Diepel őrnagy

Karl-Otto Alberty

Dózsa László

"Guffy" harkocsizó őrmester

Telly Savalas

Inke László

Eddy, Guffy harckocsizó lövésze

Steve Rowland

?

Joe, Kiley pilótája

Robert Woods

Ujréti László

Burke harckocsizó őrnagy

Charles Stalmaker

Buss Gyula

Narrátor

William Conrad

Bodor Tibor


                            

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Dobri Dobrev. A Csendes Angyal

Titan -mélybúvármerülő eltünése. Kirándulás Titanic elsüllyedése helyén

Lux in Arcana