Magyar marslakók titka
Internet
Wikipedia
media
A „marslakók” kifejezés olyan neves magyar tudósok (többnyire, de nem kizárólag fizikusok és matematikusok) csoportjára vonatkozik, akik a 20. század folyamán az Egyesült Államokba emigráltak.
Erdős Pál, Halmos Pál, Kármán Tódor,Kemény János,Neuman János, Pólya György, Szilárd Leó,Teller Ede, Wigner Jenőt tartoznak ebbe a csoportba.
Néha Gábor Dénes, Bauer Ervin, Bárány Róbert, Hevesy György, Kürti Miklós, Kelin György, Klein Éva, Polányi Mihály, Riesz Marcell is szerepel, bár ők nem emigráltak az Egyesült Államokba.
Róna Erzsébet magyar származású vegyész, aki 1941-ben az USA-ba emigrált, hogy dolgozzon a Manhattan-terven, nem gyakran szerepel köztük.
Mivel mindannyian erős akcentussal beszéltek angolul, kívülállóknak számítottak az amerikai társadalomban.
A magyar tudósok látszólag emberfeletti értelemmel rendelkeztek, érthetetlen anyanyelvet beszéltek, és egy kis távoli országból érkeztek.
Ez oda vezetett, hogy marslakóknak hívták őket, majd ezt az elnevezést maguk is átvették.
Az eredeti történet Marx György A marslakók érkezése című könyvéből:
„Az Univerzum hatalmas kiterjedésű, csillagok milliárdjai vannak benne, közülük sok hasonló a mi Napunkhoz. Számos csillag körül bolygók is keringhetnek...
A legegyszerűbb élőlények szaporodnak, természetes kiválogatódás folytán fejlődnek, egyre komplexebbé válnak, végül is aktív gondolkodólények alakulnak ki.
Civilizáció, tudomány, technika bontakozik ki.
Új és friss világokra vágyva elutaznak a szomszédos bolygókra, később a közeli csillagok bolygóira, Így szétterjednek az egész Galaktikában.
Ilyen magasan fejlett tehetséges népek aligha hagyhatják figyelmen kívül ezt a csodaszép bolygót, a Földet. –
Ekkor Fermi elérkezett a lényeges kérdéséhez: – Ha mindez így igaz, hát akkor hol vannak ők?
Szilárd Leónak jó humorérzéke volt;– Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat. ”
Amikor feltették a kérdést Teller Edének – aki különösen büszke volt angol monogramjára: E.T. (az extraterrestrial, ’földönkívüli’ rövidítése)– aggódó arcot mutatott, és azt mondta: „Kármánnak járhatott el a szája”.
Marx György szerint a magyar tudósok földönkívüli származását bizonyítja, hogy Szilárd Leó, Neumann János és Kármán Tódor nevét a Holdon kráterek viselik a nevüket:
Szilard (kráter)
Neumann (kráter)
Kármán (holdkráter)
Van egy kráter a Marson is, amelyet Kármánról neveztek el.
„Marslakó” | Külföldi | Születés/ | Közép-iskola | Egyetem | Tudományterület | |
Franz | 1891/1964 | Göttingeni | ||||
Paul | 1913/1996 | |||||
Peter | 1906/1977 | Bécsi | ||||
Paul | 1916/2006 | University | ||||
John | 1920/2000 | Lyoni | ||||
Theodore | 1881/1963 | BME | ||||
John G. | 1926/1992 | |||||
Cornelius | 1893/1974 | |||||
Peter | 1926 | |||||
John | 1903/1957 | ELTE | Matematika | |||
George | 1927/2017 | BME | ||||
Egon | 1902/1989 | Bécsi | ||||
John | 1929 | Trefort | ||||
George | 1887/1985 | Berzsenyi | ELTE | |||
Leo | 1898/1964 | BME | ||||
Valentine | 1922/2006 | Lausanne-i | ||||
Edward | 1908/2003 | Trefort | Karlsruher | |||
Eugene | 1902/1995 |
Aa világ nem tudta hova tenni, hogy az isten háta mögötti Magyarországról a 20. században futószalagon érkeznek a tehetségek.
Marx György, grafikonja azt mutatja meg, mikor voltak gimnazisták az általa marslakóknak hívott tudósok.
Kürti Miklós Nem hiszem, hogy okosabbak voltunk, mint a nyugati diákok. De tudtuk, hogy nem mehetünk vissza. Tehetségünket használnunk kellett.”
Híres magyar találmányok és feltalálók
1. Egy film néhány magyar találmányról
2. Arteriográf (dr. Illyés Miklós)
3. Golyóstoll (Bíró László József)
4. Porlasztó (Bánki Donát és Csonka János)
5. Hologram (Gábor Dénes)
6. Bűvös kocka (Rubik Ernő)
7. Gömböc (Domokos Gábor és Várkonyi Péter)
8. Helikopter (Asbóth Oszkár)
9. Telefonközpont (Puskás Tivadar)
10. Torziós inga (Eötvös Lóránd)
11. Színes televízió és mikrobarázdás lemez (Goldmark Péter Károly)
12. A zajtalan és robbanásmentes gyufa (Irinyi János)
14. Floppy lemez (Jánosi Marcell)
15. Bolygóműves sebességváltó és a Ford T-modell (Galamb József)
16. Transzformátor (Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, Déri Miksa)
17. Reakciós vízturbina (Segner János András)
18. Analogikai számítógép (Roska Tamás)
19. Basic nyelv (Kemény János)
20. Nyugtató (Selye János)
21. Térgeometria (Bolyai János)
22. Transzverter (Magyar László, Csefkó Pál)
23. Ortoszkóp (Petzvál József)
24. Forgókondenzátor (Korda Dezső)
25. Fertőzést megelőző eljárások (Semmelweis Ignác)
26. Direkt metanolos üzemanyagcella (Oláh György)
27. Kettős objektív (Petzvál József)
28. Sokszögeszterga (Gellért Károly)
29. Polarizált fényterápia (Mester Endre)
30. Allergofilter (Vajai László)
31. Dinamó elv (Jedlik Ányos)
32. Neumann-elvek (Neumann János)
33. Szódavíz (Jedlik Ányos)
34. Elektromos fogyasztásmérő (Bláthy Ottó)
35. Sakkozó automata (Kempelen Farkas)
36. Alumínium léghajó (Schwarz Dávid)
37. Beszélő gép (Kempelen Farkas)
38. Fázisváltós villamosvontatás és villanymozdony (Kandó Kálmán)
39. Stencil sokszorosítás (Gestetner Dávid)
40. Meggymagbeton (Deme Miklósné Fazekas Andrea)
43. Légkondenzációs hűtőtorony (Heller László és Forgó László)
44. A Föld alakjának meghatározása (Izsák Imre)
45. Elektronsokszorozó-cső (Bay Zoltán)
46. Gáztöltésű, fémszálas izzó (Bródy Imre)
47. Tolósugár-hajtómű (Fonó Albert)
48. Jendrassik-gázturbina (Jendrassik György)
49. Zemplén-féle elszappanosítás és -cukorlebontás (Zemplén Géza)
51. Passzív tumorellenes védelmi rendszer (Kulcsár Gyula)
52. Optikai- és akusztikai távíró (Chudy József)
53. Okostojás (Zagyvai András)
54. Sátorgát (Sápi István Péter)
55. Mit köszönhet a világ a magyaroknak?
56. Dobostorta (Dobos c. József)
57. Csuklós autóbusz (Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla)
58. Nagy rotor motor (Nagy Imre)
59. Hangosfilm (Mihály Dénes)
60. Félautomata fényképezőgép (Mihályi József és Riszdorfer Ödön)
61. Illycaffé (Illy Ferenc)
62. Bánki-féle vízturbina
63. Közlekedésbiztonsági eszközök (Barényi Béla)
64. Leonar3Do (Rátai Dániel)
65. „Élő”pontrendszer (Élő Árpád)
66. Napenergia hasznosítása (Telkes Mária)
67. Floppy őse (Szentiványi Tibor)
68. Hafnium, valamint az izotópok használata (Hevesy György)
69. Biogázreaktor (Kiss Péter)
70. Filmfelvevőgép (Mihályi József)
71. PAL-optika (Greguss Pál)
72. Hengerszék (Mechwart András)
73. Pattantyús-módszer (Pattantyús-Ábrahám Géza)
74. Tű nélküli oltókészülék (Lindmayer István)
75. Televízió-képcső (modern nagyfelbontású televízió) – Tihanyi Kálmán
76. Telehor, az első tévéadó – Mihály Dénes
77. Sorvetőgép – Kühne Ede
78. Oxigénmeghatározás – Winkler Lajos
79. Részecskegyorsító – Simonyi Károly
80. Hűtőszekrény – Szilárd Leó (Albert Einsteinnel közösen)
81. Telefonhírmondó – Puskás Tivadar
82. Selye János és a stresszelmélet
83. Microsoft Word és Excel – Charles Simonyi
84. Légzőkészülék (Kőszeghi-Mártony Károly)
85. Kármán-féle örvénysor
86. Kármán-vonal
89. Mikola-cső (Mikola Sándor)
Ezekről bejegyzés folyamatban
Béres-csepp – Béres József
A MAGYAR MARSLAKÓK, AKIK VAGY MEGMENTETTÉK,VAGY VÉGVESZÉLYBE SODORTÁK A VILÁGOTA Manhattan-terv elindítását 1939-ben kezdeményezte Franklin D. Roosevelt, a projekt alapját Enrico Fermi olasz és Szilárd Leó magyar fizikusok atomkutatásai adták. Miközben az atomenergiáról azt remélték, hogy olcsó és fenntartható energiát biztosít, a világháború ezen is rajta hagyta a nyomát, az új technikából nyilván fegyvert kellett faragni. A terv elindítását Szilárd Leó és Albert Einstein javasolta az elnöknek, hivatalosan 1942-ben döntöttek róla.
Miután nagyon valószínűnek tartották, hogy a németek hamarosan atombombát állítanak elő, megkezdődött a verseny, amelyben különösen nagy szerep jutott a Magyarországról kivándorolt, javarészt zsidó származású tudósoknak is.
Marslakók a Manhattan-projektben
Mindannyian a kémia felől közelítették meg a marslakóságot.
A hivatalosan 1942-ben elindított fegyverfejlesztési projektben a marslakók és társaik egyesek szerint megmentették, mások szerint tönkretették a világot az első atombombával, de az biztos, hogy a huszadik század történelmére talán olyan komoly hatással voltak, mint senki más.
Akik szerint a világ többet veszített a felfedezéssel, mint amennyit nyert, úgy gondolják, hogy ennél csak egy nagyobb történelmi bűnt követtek el a magyarok: Hollywood felépítését.
A marslakók nyelve a magyar
A marslakók egymás között magyarul is beszéltek, ami okozott némi fejfájást az őket figyelő titkosszolgálatoknak, ugyanis az amerikai vezetésben sokan aggasztónak tekintették, hogy a Manhattan-projektben dolgozó tudósoknak körülbelül a fele bevándorló volt. .
A Pentagon folyosói magyar szótól voltak hangosak. Egy anekdota szerint amikor Leslie L. Groves tábornok, a Manhattan-projekt vezetője egy tárgyaláson kiment a teremből, Szilárd Leó megjegyezte, hogy most akár magyarul is folytathatnák. Ennek kapcsán kérdezte Fermi, az atom atyja, hogy mit jelent a „piszkos disznó” kifejezés, mert olyan gyakran hallja, amikor a magyar tudósok egymás közt beszélgetnek – ez is jól mutatja, hogy van, ami nem változik.
A marslakók amellett, hogy átírták a 20. század történelmét, még valamit megteremtettek: a zseniális, Nobel-díjat talicskával hazahordó magyarok mítoszát. ..
A kreatív konfliktus
Békésy György és Teller Ede felidézi, Magyarország mindig zűrben volt, amit főleg földrajzi helyzetének köszönhet”.
A példátlan sikerhez a magyar oktatás akkori állapota is hozzájárult.
Létező apokalipszis
Arthur Koestler író, filozófus és szintén marslakó szerint a tudósok titka az lehetett, hogy nem ragaszkodtak feltétlenül és mereven egy tudományághoz..
Neumann János majdnem minden tekintetben pontosan megjósolta, hogyan fog lezajlani a második világháború. Neumann amellett, hogy világszerte elismert matematikus volt, a modern számítógép atyjaként is szokás emlegetni, emellett kvantummechanikai kutatásokat is végzett. Gábor Dénes három olyan veszélyt, amely elpusztíthatja az emberi civilizációt: az egyik az atomháború, a másik a túlnépesedés, a harmadik pedig a túlzott jólét.
Miközben az atomfegyverben a program résztvevői a béke zálogát látták, Szilárd Leót személy szerint nagyon zavarta a szigorú katonai kontroll, és még ennél is jobban bosszantotta a túlbonyolított bürokrácia és a potenciális biztonsági rések megléte.A háború lezárultával pedig levélben kérte Rooseveltet, hogy szigorúan korlátozza az atombomba bevetését.
A levél sosem jutott el az elnökhöz, Szilárd pedig továbbra is aggódott Az atomenergiában csodálatos lehetőségeket látott, de komoly veszélyeket is; épp az ő javaslatára létesítettek közvetlen vonalat Moszkva és Washington között. Mindennek ellenére nem volt optimista.
A kisebbik rossz felé
Szilárddal ellentétben Teller Ede nem ellenezte a bomba ledobását, de őt sem a vérmes természete vezette erre, hanem a nagyobb jóra való törekvés: ebben látta annak a zálogát, hogy valóban olyan elrettentő fegyverre tesznek szert, amely megelőzheti a további háborúzást. Épp az előbb említett titkolózást találta a bevetés nélküli bomba legnagyobb hátrányának: azzal, ha tényleg ledobják az atomot, nyilvánvalóbbá teszik a fenyegetést, mint azzal, ha csak valamit fejlesztenek, amiről bemondásra kellene elhinnie az ellenfélnek, hogy komoly fegyver.
Teller számára sem volt kérdés, hogy milyen morális felelősség terheli a Manhattan-projekt résztvevőit, de számára a bomba ledobása után kezdődött a felelősség kérdése.
Neumann János Eisenhower elnöknek adott a nukleáris politikával kapcsolatos tanácsokat – miközben megteremtette a modern számítógépek ősatyját. Neumann a Strategic Missiles Evaluation Committee elnökeként az interkontinentális rakétaprogram felelőse volt, és itt ismét elővehette jóstehetségét. Belátta, hogy a légierő egyre csökkenő szerephez juthat a bombák célba juttatásakor, ezért több földről és tengeralattjáróról indítható rakéta telepítését szorgalmazta.
Nem mintha sok jóban bízhatott volna: úgy gondolta, a játékelmélet is valószínűsíti, hogy az évszázad végére elkerülhetetlenné válik a nukleáris háború.
Ezzel kapcsolatban jegyezte meg azt is, hogy ha holnap ledobnánk a bombát, akár ma is ledobhatnánk. Tellerhez hasonlóan a Japánban végrehajtott erődemonstrációt sem ellenezte, igaz, azt már igen, hogy a bombát egyenesen a császári palotára dobják le.
Valaki úgyis ledobja
Wigner Jenő fatalista módon állt a kérdéshez: úgy gondolta, hogy a hidrogénbombát valaki, valahol mindenképpen létrehozta volna, ha ugyanis az emberiség rájön, hogy valamiből erőteljes fegyvert lehet készíteni, kisvártatva készíteni is fog. Igaz, ehhez szükség volt Teller Edére is, de ha ő nem lett volna, előbb-utóbb jött volna más – és ha már valaki kifejleszti a gyilkos bombát, akkor inkább az Egyesült Államok legyen lépéselőnyben.
Szilárd, Teller és Neumann Wignerhez hasonlóan minden kétségük ellenére inkább a „héjákhoz” húztak mint a galambokhoz: a totalitarianizmus esküdt ellenségeivé váltak, és azt vallották, hogy az ilyen rezsimekkel szemben bármilyen eszköz bevethető – legalábbis racionális keretek között.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése